Régiségeknek

70 évesen blogkönyvet írtam

Egy könyv kiadásának története

 

 

Két és fél éve írogatok a Régiségeknek blogba barátnőm jóvoltából, aki a blog adminja.

Egy kedves ismerősöm, Lilla ösztönzésére múlt év novemberében elhatároztam, hogy nyomtatásban kiadom addigi cikkeimet. Főleg az motivált, hogy családomat meglepjem, továbbá nyomot hagyjak érzéseimről, gondolataimról, közös élményeinkről, az életünkről. Könnyebb egy könyvbe belelapozni, mint a neten visszakeresgélni egy-egy írást.

A facebookon sikerült egy korrekt áron dolgozó magánkiadót keresni, a pesti székhelyű MyBookot. Menedzsere, egy Eszter nevű hölgy bizalomgerjesztő hangja, türelmes segítőkészsége meggyőzött, hogy elkezdjem az első lépéseket. Legelőször ki kellett szerkeszteni a blogból a cikkeket, ebben egy fiatal barátom volt segítségemre. Mivel sok illusztrációt tartalmaznak cikkeim, gondoskodni kellett arról, hogy ne kerüljön a könyvbe jogszerűtlen fotó.

Könyvbemutató a Közéleti Kávéházban


A fekete-fehér nyomtatás nagyon olcsó, de a  színes nyomtatás, meg a hozzá használt közepes vastagságú papír /ofszet 100g/ ötszörösére emeli a költségeket. Ezért a formai és méretbeli igényeimet minimalizálni kellett, pl. A5-ös méretet, és puha kötést kértem.  A tömörítéssel oldalakat és ezáltal forintokat lehet spórolni. A borítót magam szerkesztettem a Pixabay ingyenesen letölthető képeiből készített montázs formájában. Akinek jó a rajzkészsége, a borítót is saját alkotással gazdagíthatja.

A 41 cikkből álló anyagot pdf formátumban küldtem a kiadónak. A könyvnek egyik írásom címét adtam: Az időskor felszabadít.  A vidám hangulatú borító jól alátámasztja a cím üzenetét, és egyben blogunk, valamint személyiségem  legfőbb vonását, a pozitív életszemléletet, azt, hogy 50 feletti korunk korlátok helyett a lehetőségek, újdonságok felvonása lehet.

A pdf-ben küldött kézirat kiadóhoz való megérkezése után pár nappal a kiadó megküldte a teljes belívet e-mailben azzal a lehetőséggel, hogy javításokat eszközölhetek. Amint ez megtörtént, egy héten belül megkaptam postán a mintakönyvet, bekötés nélkül, utolsó esetleges hibajavítás céljából. Mint kiderült, részemről és részükről is volt néhány apró hiba, tehát nagyon fontos a mintakönyv tüzetes átolvasása. Ezután a végösszeget át kellett utalnom, mielőtt a megrendelt példányszámot kinyomtatták. Az utalást követő napon e-mailben megkaptam a számlát. Ezt követő 2. héten precízen becsomagolva, sértetlenül futárral érkezett meg címemre könyvem a kért példányszámban. Fantasztikus érzés volt kézbevenni, átlapozni Régiség-életem alkotását.

Könyvbemutató a Közéleti Kávéházban

Felvetődött a terjesztés problematikája. Lilla a kapcsolatai révén hozzásegített könyvbemutatók szervezéséhez. Szinte ez az egyedüli módja a terjesztésnek. A könyvesboltban nem kelendő egy ismeretlen szerző könyve. Az első bemutatóm városom Közéleti Kávéház rendezvényének keretei között zajlott, melyre meghívtam blogunk adminját is, és azt a két személyt, anyát és fiát, akiktől a buzdítást, és a nyomdakész szerkesztést kaptam. Régi ismerőseim szép számmal vettek részt a  meghirdetett eseményen. A sok kedves arc bátorítóan hatott rám, és egy közvetlen hangulatú beszélgetéssé kerekedett az első könyvbemutatóm. Fiókkönyvtárakba is meghívtak, ahol szeretettel fogadtak idegenek is. A blogból többnyire ismerték az írásaimat, mégis sokan vették a könyvemet baráti gesztusból. Mások épp a könyv megjelenése kapcsán szereztek tudomást blogíró tevékenységemről.

Könyvbemutató után, egy olvasóval

A szívből jövő gratulációk olyan szeretetet és megbecsülést sugároztak felém, ami sokkal többet ér, mint az anyagi megtérülés. Az is örömet szerez, hogy rokonaimnak, gyerekkori barátaimnak, a könyvkiadást segítőknek személyes ajándékomat adhatom.

Külföldön élő lányomnak csak nemrég tudtam átadni “művemet”, amikor 70. születésnapomat együtt ünnepeltük. 14 éves unokám lapozta át előbb, és mivel a magyar nyelvben nem perfekt, csupán ennyit szólt az illusztrációk láttán: “Mama, jó életed van!”

Ennél találóbb véleményt egyetlen perfekt kritikus sem mondhatott volna.

A könyv itt megrendelhető.

Annaróza

 

Ha szívesen olvastad ezt az írást, oszd meg másokkal is!

Ha megtetszett a blogunk, örülnénk, ha csatlakoznál  a Facebook közösségi oldalunkhoz, ahol naponta nagy élet van, megvitatjuk az élet apróbb-nagyobb örömeit és gondjait.

Csatlakozáshoz

katt ide!

Papsajt, csalán, pitypang

Fűben – fában orvosság van vidéki házunk táján.

Ki ne hallott volna, ha már elég „régiség,” – éveinek számát illetően – az útmentén, árokparton összeszedett papsajt csemegézéséről?  Gyerekkorunkban marokszámra szedtük bizony, ettük úton-útfélen, mit   sem gondolva az út porára és bármilyen egyéb, esetleges szennyeződésre. Makkegészségesek voltunk, fogalmunk sem volt a papsajt hatékonyságáról. Csakúgy ettük, mert iskolából jövet-menet ott volt a lábunk előtt, és, hogy ehető és jóízű, azt az idősebb iskolatársaink mondták. Soha semmi bajunk nem lett tőle. Ma már az interneten pro és kontra jelennek meg cikkek gyógyhatásáról (gyomorpanaszokra, köhögési inger megszüntetésére jó)  és  ártalmasságáról is (a papsajt kivonatot tartalmazó készítmények májkárosodást okozhatnak). Sajnos mára ezen növénykék eltűntek az  az út porából, az árokpartokról, én legalábbis évtizedek óta nem láttam papsajtot.

https://www.holisztikuselet.hu/cikk/erdei-malyva-a-hurutoldo-gyulladascsokkento-gyomnoveny-5

Gyerekfejjel a fehér akác virágát is tömtem magamba. No, nem azért mintha tudtam volna  annak jótékony hatásáról, hanem, mert finom, édeskés volt. Arra azért ügyelni kellett, hogy a virágon belül esetleg ne tartózkodjon  méhecske is, mert ugye, ő is szívesen időzött az édes virágban. Mostanában, az interneten szörfölve olvasom, hogy a fehér akác virága  nyersen, tea, méz formájában húsz betegségre, főleg emésztőszervi megbetegedésekre jó, de köhögés csillapítónak is nagyon ajánlatos. Ha ma már nem is szedegetem le a fáról a virágot „nasizni” belőle (nem is tudom miért nem), a mézét cukor helyett használom  naponta a fekete kávémba,  alkalomadtán teába elkeverve, és egyéb módon is felhasználva (sütikben ).

Falunkban szinte minden kertben, de az utcákon is található bodzabokor. Amikor először hallottam a bodzavirágból  friss fogyasztásra készült nedűről, sajnálkoztam magamban, hogy az én udvaromban  nincs bodzabokor. Éveken keresztül a szomszédasszonyomtól kaptam virágot, hogy azután az  ő receptje alapján  készítsek üdítő italt. Mígnem arra „vetemedtem”, hogy ültessek a kertembe  bodzabokrot. Fiatal, saját ültetésű bodzabokrom idén először hozott igazán sok és szép virágot, amiből frissen fogyasztásra készítettem  kellemes, hűs, citromos italt. Mennyivel egészségesebb és tartalmasabb is ez egy bolti üdítőnél ! A bodza felhasználhatóságáról, egészségünkre tett hatásáról szintén nagyon sok internetes oldalon találkozhatunk. http://www.edenkert.hu/konyhakert/gyogynovenyek/bodza-sambucus-nigra/2772/

Költözésünkkor  az előkert nagy része tele volt körömvirággal. Nagyon szép volt a sárga „körömvirág mező”. Az első évek  felújításokkal,  akklimatizálódással teltek. Mire odajutottam, hogy utánanézzek hogyan is tudnám hasznosítani ezt  a virágot, egyszercsak  eltűnt, valószínű, hogy „idegen betolakodók”, pajor, avagy meztelencsiga, vagy ki tudja minek az  áldozata lett.  Tavaly újra megjelent egy szem virágocska, amit most féltve őrzök, hátha elszaporodna újra.  A körömvirágkrém (jelenleg gyógyszertári) az én „mindenható” kenőcsöm. Bármi gyulladás, szúrás,  karcolás, vágás  (a kertben), égés (a kályhában tüzelés megtanulásának  is van „tandíja”, ugyebár ) van rajtam, ezzel kenegetem. Hát még ha saját, igazi készítésű krémem lesz ! http://eletmodszer.com/koromvirag.html

Természetesen csalán is található az udvarunkban. Néha bele is szaladok, azonnal csíp és éget. Már nem haragszom ilyenkor, mert igazából össze kellene szedegetnem és ha csapkodnám a fájós ízületeimet vele, még jót is tenne a reumámnak. Bevallom még nem próbáltam ki, húzom, halasztom a dolgot. Holott tudom, hogy a csalán egyik leghatásosabb növényünk a gyógyításban. Nem csak a népi gyógyászatban használták reumára, köszvényre, cukorbetegségre, fekélyes sebek gyógyítására, hanem levest, párolt ételeket is készítettek belőle, sőt a szépségápolásban ma is használják arcpakolásokra, hajöblítésre. A biokertészetben is az egyik leghatásosabb szer a paradicsom, és más zöldségek gombásodása ellen.

Az általam kutyatejnek megismert gyermekláncfű (pongyola pitypang és sok neve van még) igencsak sokasodik és terjed a kertemben. Emlékeimben mint mérgező hatású növény él (a szárában lévő tejszerű nedv miatt), és legfeljebb termését fújtuk jókedvvel. Az interneten tudtam meg, hogy valójában levelét, gyökerét felhasználják gyógyításra. Ez új ismeret számomra.

Érdemes tehát odafigyelnünk környezetünkre (házunk tájékára) és megismerni a füveinkben-fáinkban rejlő gyógyhatásokat.

Izzy

Ha szívesen olvastad ezt az írást, oszd meg másokkal is!

Ha megtetszett a blogunk, örülnénk, ha csatlakoznál  a Facebook közösségi oldalunkhoz, ahol naponta nagy élet van, megvitatjuk az élet apróbb-nagyobb örömeit és gondjait.

Csatlakozáshoz

katt ide!

Így gazdálkodj az akciós élelmiszerrel!

 

Saját készítésű félkész termék húsból, zöldségből

 

Bevallom, alig várom, hogy vasárnap kezembe vegyem és elolvassam a nagyáruházak ajánlatait a következő heti élelmiszer termékeikről. Az akciós termékeket azért kedvelem, mert ezek révén jól tudok gazdálkodni a pénzemmel, és ötletet merítek a következő heti étlapomhoz. Mindig abból az áruházból és azt veszem, ami ott olcsóbb.

 

A minap a pulykamell volt akciós, ami ugye, nem mindennapi falat. Általában karácsonykor és nagyobb családi összejövetelkor szoktunk pulykahúst venni, de bevallom, én ennél gyakrabban. Akciósan, most 1 kg, vagyis 2 db 500 dkg-os csomag került 1200 Forintba, és nem fagyasztott hanem fóliázott volt, és szép színhús, egy grammnyi felesleges zsiradék, fecni sem volt rajta.

Amit vásárolok, rögtön feldolgozom, szeletelem, panírozom, zacskózóm, lefagyasztom, és kész is a félkész, saját készítésű rántott pulykamell filé termékem. Nagyszerű dolog ez, mert bármikor kivehetem a fagyasztóból és kész a finom falat ebédre, vacsorára. Ha hosszúra nyúlt a délelőtti programom, ha betoppannak váratlan vendégek, vagy „uram bocsá” nem akaródzik koszolni és babrálni vele, csak kiveszek, annyi szeletet a fagyasztóból, amennyit gondolok és kész az ebéd. Gyakran szoktam készíteni agglegény gyermekemnek is elvitelre, hogy „éhen ne haljon”. Ezt biztos megeszi, és nem tud megromlani, ha a fagyasztóban tárolja.

Gyakran vásárolok  zöldség félét is akciósan: sárgarépát, fehérrépát, karalábét, esetleg még brokkolit is. Ha egyszerre sok a friss zöldségem, azt is tisztítom, mosom, lecsepegtetem és zacskóban lefagyasztom. Elég két- három marék saját fagyasztású zöldség, és máris kész a finom leves alap. Ha van hozzá még egy kis borsó, fehér bab, gomba, vagy egy gyorsan összeütött májgaluska, grízgaluska, máris  kész a leves.

Én is tudom, hogy a frissnél nincs jobb, de ha időt akarok spórolni és a pénztárcám se az ellenségem, akkor fagyasztott árukból is finomat lehet összeütni  nagyon egyszerűen. Szoktam eltenni a fagyasztóba petrezselyem zöldet, csak úgy csutaknak összekötözve, vagy paprikát, paradicsomot is. Fenséges ízt ad a levesnek.

Szeretek konzerveket, befőtteket is bespájzolni. Ezek tartós fogyasztási cikkek, érdemes akcióban vásárolni, nem kér enni a kamrában –  szokta mondani jóanyám. Gombát, befőttet, csemege uborkát és még sok minden egyebet, pl. kutya és macskakonzervet mindenkor és minden mennyiségben lehet jó ideig raktározni.

Sajnos a körülményeket nem tudjuk előre beprogramozni, így bármikor becsúszhat egy gikszer, és  nem tudunk se vásárolni menni, se órákig a tűzhely felett állni és főzni.

Ilyenkor jó, ha van egy B-terv, egy fagyasztóból előkapott zacskó félkész termékkel, vagy a polcról leemelt konzerv, amiből pillanatok alatt fenséges finomságot lehet olcsón az asztalra varázsolni.

Vica

Ha szívesen olvastad ezt az írást, oszd meg másokkal is!

Ha megtetszett a blogunk, örülnénk, ha csatlakoznál  a Facebook közösségi oldalunkhoz, ahol naponta nagy élet van, megvitatjuk az élet apróbb-nagyobb örömeit és gondjait.

Csatlakozáshoz

katt ide!

Egy fürdőkádajtó csodás története

 

Újra tudok segítség nélkül  fürödni!

 

Megcsörrent a vezetékes telefon. Manapság már alig egy-két ismerős hív ezen, egyik közülük idős rokonom, Julika néni. Hangjában öröm és izgatottság volt érezhető. Titokzatos meghívást kaptunk tőle másnap délutánra. Julika néni egyedül él, régóta nem tudja elhagyni a lakást segítség nélkül, és nagyon örül mindig, ha felugrunk hozzá.

 Másnap ünnepélyes arccal és huncut mosollyal fogadott. Egy szomszédasszony ült a konyhában, ő is mosolygott. – Csodálatos hírem van, sose találnátok ki, hogy mi – . Kérdőn néztünk rá, valóban sejtelmünk sem volt, mi  jó történhetett egy idős, egyedül élő, beteg, mozgásában erősen korlátozott rokon életében. – Hát csak gyertek, majd mindjárt meglátjátok ! – és a fürdőszobába vitt.  A sötét kis helyiségben felgyújtotta a villanyt.

 – Lássatok csodát! – hajolt oda a kádhoz, és annak oldalán kinyitott egy kis, fehér ajtót. – Most már egyedül is be tudok lépni – majd, a papucsát levéve, diadalittasan belépett a kádba, és a lábát alig kellett megemelnie. Álmélkodva tapogattuk a fürdőkádajtót  ilyet még sose láttunk. – Fantasztikus, gratulálunk – mondtuk neki boldogan és megöleltük. Mi, akik ismertük Julika néni  bánatát  a fürdésben való korlátozottsága miatt, tudtuk értékelni ennek a nagyszerűségét.

– Nézzétek, van a kádon egy kis ülőke, és a falon egy kapaszkodó – mutatta. – De nem folyhat ki a víz az ajtón? – hitetlenkedtünk. – Nem, amíg a kád tele van vízzel, a vízzáró ajtó nem nyitható ki – mondta rokonunk, nagy szakértelemmel.   Mindent szemügyre vettünk és nem győztünk csodálkozni. Sose hallottunk a fürdőkádajtó létezéséről.

 

Visszamentünk a konyhába, leültünk, és Julika néni töviről hegyire elmesélte, mi, hogyan történt. Külföldön élő lánya hallott a fürdőkádajtóról  és beszélte rá, hogy vágjon bele kádjának átalakításába. Talált is egy céget Magyarországon, amely  ajtót épít  be a meglévő kádakba. Korábban szó volt már arról is, hogy a fürdőkád helyére egy zuhanyzót építenek, de erről Julika néni hallani sem akart, mert az komoly átalakítással jár, és hetekig is eltarthatott volna.  De ez a fürdőkádajtó ötlet megtetszett neki, főként az, hogy az egész egy nap alatt lebonyolítható. Ezután kérésére lánya az átalakítást végző céggel mindent előre megbeszélt és elintézett.  A szerelők reggel pontosan a megbeszélt időben megjelentek a lakásban és délutánra  megvoltak a beépítéssel.  A keletkezett hulladékot elszállították, rendet, tisztaságot  hagyva maguk után. Végül a beépítést végző munkatárs elmagyarázta, hogyan használja a fürdőkádajtót és mire kell figyelnie a fürdéskor, majd átadta az 5 éves garanciát biztosító dokumentumot.

Julika néni poharakat vett elő, töltött nekünk, a szomszédnak és magának  abból a finom tojás likőrből, melyből csak ünnepekkor szokott kínálni,  és koccintottunk a fürdőkádajtóra, no meg Julika néni egészségére. 

– Tudjátok, amióta elestem és nem tudom emelni a lábam, a fürdéshez segítséget kellett kérnem, és úgy éreztem magamat, mint egy kisgyerek.  Nagyon rossz volt ez a kiszolgáltatottság. Ha nem jött a segítség, nem tudtam tisztálkodni, de még segítséggel is csak nagy kínnal, fájdalmak és nyögések közepette tudtam átlépni a magas kádfalon.  Most könnyű a belépés, az új  kapaszkodóval és az ülőkével  biztonságosan meg tudok fürödni. Visszakaptam az önbizalmamat, szinte újjászülettem. A lányom is nagyon boldog, azt mondja bátor voltam, hogy belevágtam és most  ő is sokkal nyugodtabb, hogy így minimálisra csökkent a balesetveszély.  

Vidáman távoztunk, és azóta barátainknak is elújságoljuk Julika néni fürdőkádajtajának csodás történetét.

Cecilia

 A képek szerzői jogvédelem alatt állnak, azok felhasználása csak külön engedéllyel lehetséges.

 

 

Ha szívesen olvastad ezt az írást, oszd meg másokkal is!

Ha megtetszett a blogunk, örülnénk, ha csatlakoznál  a Facebook közösségi oldalunkhoz, ahol naponta nagy élet van, megvitatjuk az élet apróbb-nagyobb örömeit és gondjait.

Csatlakozáshoz

katt ide!

Jóga, tánc, szeretetkör – így telnek egy 81 éves nyugdíjas napjai

 

A napot jógával kezdem: az öt tibeti jógagyakorlat után fejenállás és meditáció következik.

Ezt az írást egy ismerősöm felkérésére írtam meg, és jelentkezem vele a „Tevékeny, élvezhető időskor” címen kiírt pályázatra. 81 éves vagyok, na és? Elvem, hogy a korral nem érdemes foglalkozni.

Mikor nyugdíjba mentem, kerestem értelmes, hasznos, örömteli lehetőségeket, melyekkel a háztartásvezetés mellett eltölthetem a hátralévő éveket, esetleg évtizedeket.

Pozitív gondolkodás

Elsőként rátaláltam a jógára, és az agykontrollra. Azóta is vallom, hogy ez, életem legjobb választásai közé tartozott. Agykontrollal gondolataimat formáltam, jógával fizikai és lelki állapotomat. Azóta is foglalkozom mindkettővel, immár több mint huszonöt éve. Régi jógás társaimmal Szeretetkör néven szerveztem egy kis közösséget, havi vendéglátással, beszélgetéssel. Jártunk együtt az Erkel Színházba, volt olyan idény, hogy tizenhat bérletet vettem. Idén ünnepeltük a huszadik születésnapunkat. Minden napomat jógával kezdem. Az öt tibeti jógagyakorlat után fejenállás és meditáció következik. Nyolc éve már én vezetem hetenként az Etka-jóga foglalkozást egy kerületi nyugdíjas klubban. Amikor tehetem, eljárok a havi agykontroll találkozókra. Az elmúlt évek alatt több tanfolyamot végeztem el, tapasztalataim alapján hirdetem a pozitív gondolkodás előnyeit. Gondolatébresztő klub néven hét éve vezetek heti rendszerességgel egy csoportot.

 

Szenvedélyem az írás

Friss nyugdíjasként egy helyi újsághoz kaptam meghívást, és az újság megszűnéséig, nyolc éven keresztül dolgoztam a szerkesztőségében. Kerületünket érintő különféle témákban írtam cikkeket, készítettem interjúkat. Az íráshoz megtanultam először írógépet, aztán elektromos írógépet használni, majd számítógépen a szövegszerkesztést. Az újságírás által fejlődhetett íráskészségem, stílusom, emberismeretem. Sok emberrel megismerkedtem, barátságok alakultak közöttünk.

 A jóga és agykontroll által szerzett ismeretek késztettek első két könyvem megírására. Megírásuk idején jógafoglalkozásokon olvastam fel őket. Ezek életvezetési útmutatók voltak napi feladatainkkal kapcsolatban.  Következő két könyvem más témákat tartalmazott. Írtam arról, hogy fiatalkorunkban, egy mostanitól nagyon eltérő rendszerben milyen volt az életünk. Következő könyvem, férjem betegségével volt kapcsolatos. Részletesen leírtam az átélt eseményeket, buktatókat és apróbb sikereket, hogyan tudjuk, vagy nem tudjuk megérteni egymást egy agysérült beteg emberrel, és hogyan történt ez az ápolók és orvosok részéről.

 

A nyugdíjas klub énekkarával

Mikor az újság megszűnt, megint sok időm szabadult fel, tartozni akartam valahová. Kerestem, hogy a kerületben van-e lehetőség társas kapcsolatokra, emberek közé menni, beszélgetni, programokon részt venni. Így találtam rá, egy nyugdíjas klubra, és egy szintén nyugdíjasoknak való civil egyesületre. Mindkettőnek tagja vagyok, több mint tíz éve. A közös programok újabb barátokat is jelentettek. Az énekkarban ma is részt veszek. Valamikor az időseknek szervezett ki-mit-tud rendezvényeken is szerepeltünk. Egyénileg versekkel és prózával lépek fel a pódiumra, egy-egy saját írásommal is.

 

Jóga és tánc

Egyéni programokat is kialakítottam. Kihasználva a kerületi lehetőséget, több évig rendszeresen jártam úszni, és alakformáló tornára, valamint Hatha jógára. Agytornának elkezdtem verseket tanulni, és keresztrejtvényeket fejteni. Az angol nyelv tanulásának is többször nekifogtam. Jártam csoportos foglalkozásra, és tanultam egyéni tanulásra alkalmas tananyagból. Több önismereti tanfolyamon vettem részt. Sokat jelentett életemben a túrázás. Ez volt minden hétvégi programom. Innen is sok barátot szereztem. Egy-két éve, körülményeim változása miatt maradtam ki belőle. Most is hiányzik. Helyette jött a tánc. Előtte táncklubok létezéséről nem is tudtam. Most ez a hétvégi program. Újabb ismerősök, újabb barátok. Tagja voltam a kerületi baráti körnek, rendszeres programokon, többek között filmvetítéseken vettem részt. Néhány éve új mozgáslehetőséget hozott életembe a zumba.  Nagyon szeretem ezt a testet-lelket felüdítő, harsány zene ütemére végzett gyorsmozgású koreográfiát. Hetenként egy, estenként két foglalkozáson veszek részt.  Torna és tánc egyben. Heti program az a torna és csoport-tánc tanulása is, ami a nyugdíjasklubban történik. Megállapítható, hogy ez utóbbi, nem is a lábat, hanem az agyat, a memóriát veszi igénybe. Hogy is kell ezt, most ez után melyik lépés következik, bal, vagy jobb lábbal?

Sok írásom szól a pozitív gondolkodással szerzett tapasztalataimról, de számomra fontos, megtörtént napi eseményeket is leírok, csak úgy magamnak. A bántó eseményeket is kiírom magamból. Segít a továbblépésben. Megtanultam számítógépen írni, és bevezettettem az Internetet. Heti 1-2 alkalommal megnézem a levelezésemet. Ennél sokkal többre időm és tudásom kevés. Minden év meghatározott napján technikumi osztálytalálkozóra megyek, immár hatvankét éve. Sajnos a létszám egyre csökken.

 

Párommal

Tánc és szerelem 70 felett

Miután, ötvenegy évi házasság és hosszas betegség után férjem meghalt, megpróbáltam újra rendezni az életemet. Hetven évesen maradtam egyedül. Betegsége miatt meghiúsult két külföldi útitervünk, így egyedül vágtam neki Párizs és London nevezetességeinek, csoportosan szervezett buszos utazással. Folytattam a betegség miatt szüneteltetett régebbi tevékenységeimet, és újakat is vonzottam az életembe. Öt év egyedüllét után, ismerősök társaságában betekintést nyertem a táncklubok életébe. Ezek létezéséről eddig tudomásom sem volt. Táncpartnerre is akadtam. Nagyon jól táncol, és jól érezzük magunkat a különböző táncklubok társasági életében. Együtt járunk különféle, időseknek való koncertekre, fesztiválokra, üdülésre. Sokszor, ötletszerűen felszállunk egy éppen induló vonatra, és városnézőbe megyünk. Hat együtt töltött év van mögöttünk. Kapcsolatunk alakulásáról könyvet tervezek, „Tánc és szerelem – 70 év felett” – címen. Az időskori egymásra találásról, összecsiszolódásról, szeretetről, szerelemről szól.

Orvoshoz nem járok, gyógyszert nem szedek

A felsorolt témákat nevezhetjük az örömet okozó tevékenységek tartalomjegyzékének. Egyéniségünknek, szükségleteinknek, lehetőségeinknek megfelelően lehet belőle választani. Azért foglalkozom velük, mert így érzem jól magam. Írhattam volna más tartalomjegyzéket is, nehézségekről, fájdalmakról, küzdelmekről, tehetetlen vergődésről, amik szintén előfordultak az életem során. Most nem ez volt a téma. Az, más írásaimban szerepel. Nincsenek olyan elvárásaim, hogy tevékenységeim által valami nagy változás történjen. Nem zavar a testsúlyom, a testalkatom, ráncaim, narancsbőröm, elég, ha jól érzem magam. Orvoshoz nem járok, gyógyszert nem szedek, csak kb. három éve a ginkgo bilóba étrend kiegészítőt, a feledékenység miatt. Bízom a szervezet öngyógyító képességében. Eddig nem csalódtam benne. Közben mégis megtörténnek a változások az életemben. Sok megvalósításra váró tervem van még. Most hirdettem egy irodalmi kör beindítását a nyugdíjas klubban.  Ápolom a régi barátságokat, kíváncsi vagyok az új történésekre. Nagyon sok személyes ismerősöm van. Ez talán többet jelent, mint hogy hányan jelölnek be valakit az internetes oldalakon.

Mottóm: Bennem és körülöttem minden rendben van!

Ziegler Marika

Ez a pályázat a kiírási idő után érkezett, de a tartalma annyira érdekes, és az életút olyannyira példa értékű, hogy közlését így is érdemesnek tartottuk.

 

Ha szívesen olvastad ezt az írást, oszd meg másokkal is!

Ha megtetszett a blogunk, örülnénk, ha csatlakoznál  a Facebook közösségi oldalunkhoz, ahol naponta nagy élet van, megvitatjuk az élet apróbb-nagyobb örömeit és gondjait.

Csatlakozáshoz

katt ide!

Mi köze a mammográfiának a földrajzhoz?

Avagy: hogyan juthat az ember beutalóhoz?

 

Ez a történet több éve kezdődött a nőgyógyászati rákszűrésen. Az előző alkalommal, vagyis két és fél éve az orvos először kirúgott, merthogy kiderült, hogy 3 nap hiányzik az 1 évhez, aminek két vizsgálat között el kell telnie. Végül azután, második próbálkozásra sikerült elérni, hogy megvizsgáljon.

Tanulva a két és fél évvel azelőtti esetből előre beírtam a naptárba a következő vizsgálat időpontját, egy év múlva, rátartással. Ez az általam előre jelzett időpont tavaly novemberben következett be, amikor föl is tűntem az orvosnál. Indultam volna a fülkébe levetkőzni, de az orvos megállított, és elmagyarázta, hogy az én koromban, 70 év felé közeledve nem szükséges az évenkénti vizsgálat, többet ér a gyakori séta jó levegőn, majd kidobott.

Ezen azért elgondolkoztam. Az orvos nem mondta, én elfelejtettem megkérdezni, mennyit sétáljak, hogy kiderüljön: van-e rákom vagy nincs. És hogy derül ki? Akkor még nem műveltem ki magam kellőképpen, nem tudtam, hogy a TB igenis finanszíroz évente egy rákszűrést, és ha az ember netán „műsoron kívül” kér rákszűrést, akkor annak a teljes árát, 1600  forintot kell leszurkolni.

Igyekeztem sétálni, de hideg lett, és már két fagydaganat is van a lábamon.

Tudnivaló, hogy a férjem – aki nem orvos, de sok évig dolgozott a rákkórház laborjában – valami okból fontosnak tartja az évenkénti rákszűrést. Most is, ahogy hazakerültem a jóakarattal mérsékelt sikerűnek nevezhető orvosi vizitből, máris kérdezte az eredményt. Ő is meglepődött, ahogy én, de ő séta helyett azonnal utasított, hogy keressek másik orvost.

Így is történt. Most már nem bíztam magam a betegirányítóra: utánanéztem, melyik orvoshoz lenne tanácsos menni. A kapott időpontig a 2 hónap hamar elrepült, én meg az orvoshoz. Ott azután – miután megmondtam, mit szeretnék -, a barátságos, 40 körüli orvos máris küldött a fülkébe. Látom ám a fülkéből (mert én olyan vagyok, hogy ha hangot hallok, akkor kikukucskálok a fülkéből, akármilyen koszlott sötétszürke-középszürke mintás is a függöny – persze a vetkőzést nem hagytam abba), szóval látom, hogy az orvos ültéből föláll, és a háta mögötti falon levő térképet nézegeti. Azt kérdezte éppen az asszisztensnőjétől, hogy: – ez is Oroszország? Hisz’ itt mindenütt a balti államok vannak! – És valóban, a drappok, sárgák között egy pici piros folt volt a térképen, elég magasan. Morogtam magam elé, ahogy a harisnyámat lehúztam, hogy az a königsbergi korridor. Hallották, de persze nem értették a halk, náthás orrhangot. Ahogy kijöttem a fülkéből, az orvos már ott is volt a vizsgálati „széknél”, és pillanatok alatt elvégezte a vizsgálatot. – Minden rendben van – mosolygott – tessék felöltözni.

 

 

Teljes vértezetben léptem ki a fülkéből. Várakozásteljesen nézett rám az orvos és az asszisztensnő. Elmondtam, hogy Kalinyingrád (a volt Königsberg) és környéke egy, Lengyelország és Litvánia közé a Balti-tenger partján beékelődő orosz enklávé, ahol Oroszország támaszpontot tart fenn. A támaszpont léte nem segíti elő a kapcsolatok javulását, sőt. A ’königsbergi korridor’ elnevezés emlékeztet a híres danzigi korridorra, ami a két világháború között Németországnak a Königsberg környéki kelet-porosz területeit választotta el lengyel területen Németország pomerániai, nyugat-porosz területeitől.

Az orvos és az asszisztensnő fölragyogott. – Történelem! Földrajz! – mondta boldogan az orvos. És: – Tessék helyet foglalni, megbeszéljük a vizsgálat eredményét. – Megrettentem. Nem azt mondta az orvos pár perccel ezelőtt, hogy minden rendben van?

Minden rendben van – így az orvos -, de – itt elhallgatott, a homlokát töprengő redőkbe húzta. Aztán újra rám nézett, és így folytatta: – Ne tessék haragudni, de kénytelen vagyok azt állítani, hogy az Ön mikroflórája regenerálásra szorul. – Pislogtam. Mondta vagy csak képzelődtem? Amikor fölnéztem, az orvos éppen fölírt egy cédulára egy gyógyszernevet. – Ezt itt a földszinti patikában tessék beszerezni (ahol szerintem csak 25%-kal drágább minden, mint másutt), 10 napig használja, aztán minden rendben lesz. – Megint pislogtam. Tényleg kell ez, vagy nem? Ezt persze nem mertem így megkérdezni, bizonytalanságban maradtam, és – akárcsak az összes, a betegségtől rettegő páciens, – megvásároltam a tablettát.  Hallottam másoktól, hogy egyes  orvosoknak szerződésük van patikákkal és százalékot kapnak a náluk vásárolt termékek után. Elgondolkodtam. Talán itt is ezzel a konstrukcióval állunk szemben?

És most vissza a mammográfiához, ahová – egy újra és újra megtelő ciszta miatt – fél évenként kell mennem kontrollra. Ehhez mindig beutaló kell, amit a nőgyógyász állít ki. Az az orvos, aki sétálni küldött, egyre nehezebben adta ki a beutalót, fölöslegesnek, túl gyakorinak találta a ciszta ellenőrzését. Minden alkalommal rengeteget kínlódtam, míg végül kegyesen kiállította a beutalót, pedig mindig megmutattam neki a következő kontrollt előíró mammográfia leletet. (Egyébként érthetetlen, miért kell újra és újra beutaló, de ugye régen túl vagyunk azon, hogy az egészségügyben ilyesmiknek az értelmét keressük.)

Egy szó mint száz, elmondtam az új „königsbergi” orvosnak hosszú mesémet a cisztáról meg a mammográfiáról. Türelmesen hallgatta, de látszott rajta, el se tudja képzelni, mire mehet ki ez az egész. Amikor végül megkérdeztem, hogy jöhetek-e majd hozzá beutalóért, kis mosollyal, szinte szótagolva válaszolta: – Igen, jöhet ide mammográfia beutalóért.

Végül is úgy értékelem, hogy nagyon jól jártam: 3600 Ft, a tabletta ára talán nem is sok azért, hogy megismerkedtem egy barátságos, kedves orvossal, aki a mammográfia beutalókat is különösebb cécó nélkül ki fogja adni. És mindez a königsbergi korridornak köszönhető.

Lujza

Ha szívesen olvastad ezt az írást, oszd meg másokkal is!

Ha megtetszett a blogunk, örülnénk, ha csatlakoznál  a Facebook közösségi oldalunkhoz, ahol naponta nagy élet van, megvitatjuk az élet apróbb-nagyobb örömeit és gondjait.

Csatlakozáshoz

katt ide!

Boltkóros vagyok!

Olyat vásárolsz. amire nincs is szükséged? Te is boltkóros vagy!

 

Előfordul veletek is, hogy muszáj vásárolnotok valamit?  Olyasmit, amire alapjában véve nincs is szükségetek, de a birtokbavétele  iszonyú örömmel tölt el? Ha igen, jobb, ha tőlem tudjátok meg: ti is boltkórosak vagytok!

Ha az embernek van olyan tennivalója, ami folyamatosan ugyanoda köti – unoka, munkahely, bárki, bármi –, akkor előbb-utóbb (figyeljétek meg!) az történik, ami velem szokott, legtöbbnyire pénteken kora délután.

A dolog így alakul: a kisördög a fejemben elkezd motoszkálni, és azt súgja: – Ne menjünk haza egyenesen, csináljunk egy kört! Egész héten, mint az ingaóra, úgy jártunk a munkahelyre meg haza! Nézzünk már körül egy kicsit! Hány éve vágyunk egy pöttyös nyári ruhára? Előbb-utóbb úgy meggörnyedünk, hogy szörnyű, addig vegyük meg a pöttyös ruhát, amíg még kinézünk valahogy!

 

Hiába mondom neki, hogy nyugodjon le, csak sutyorog. Elindulok hazafelé. Kétféleképpen is mehetek, mind a két irányban az átszálláskor egy-egy hatalmas bevásárlóközpont mellett kell elmenni, úgy vonz, mint a mágnes. Pedig sok holmi van nálam: reggel ugye borult volt az idő, esernyő kellett, a metróra újság nélkül ne induljunk el, sőt nem árt kettő, ha esetleg kiolvasnám az egyiket, a tartalékszemüvegek is nagyon fontosak, jegyzetfüzet meg toll is mindig kellhet, szóval két ridiküllel indulok neki a vadászatnak. A bevásárlóközpontban a kabátot le kell venni, azt is cipelem, a kisördög a fejemben csak röhög.

Először is megnézzük a cipőket, valamilyen kiárusítás mindig van. Ez itt a kirakatban jól néz ki, de drága. Menjünk be, hátha bent más, jobb is lesz. Ez nagyon csinos, de fel kellene próbálni. Ennyi cuccal próbáljak cipőt? Majd legközelebb. Mi lesz, ha már nem lesz meg? Mindegy, menjünk tovább.

 

 

Nézzünk be a ruhákhoz. Ez a blúz nagyon szép, de minek még egy blúz? Lehet, hogy vasalni is kell. Igazából nem is blúz kellene, hanem szoknya. Kockás szoknya. Ferde kockákkal. Körülnézünk, a kisördög elvonszol engem az óriási üzlet túlsó végéig, de kockás szoknya nincs. Azért sincs. Csíkos van, egyszínű van, koszfolt-mintás van, kockás nincs. Innen is el kell fordulnunk.

Egy kicsit fáradt vagyok, az idő is múlik. Nézzük meg ezt a konyhafelszerelési üzletet. Gyönyörűek ezek a tepsik, de őrült drágák. Ebben az üzletben minden drága. Menjünk haza, de hogy néz az ki, hogy nem vettünk semmit? Vegyük meg ezt az edényfogó kesztyűt, vidám mintája van, pöttyös, valamire emlékeztet.

Hazaállítok egy darab edényfogó kesztyűvel. Miért vettem csak egyet? Nem is értem. A mintája se illik semmihez a konyhában. Dugjuk be ide a fiók mélyére.

Most jut eszembe: de jó lett volna megnézni, van-e pöttyös nyári ruha!

És ez a pótcselekvés-sorozat még csak nem is olyan súlyos, mint egy-két ismerős esetében. Mert hallottam már olyanról is, aki bújja az élelmiszerüzletek akciós katalógusait. Ha valamiből egy kell, megvesz tízet is, ha úgy olcsóbb. Konzerv, tartós élelmiszer, üveges áru gyűlik, és nem is tudja már, miből van felhalmozott készlet otthon. Lelkes vásárlásaival dicsekszik, és másoknak is ajánlja.

Egy másik fiatal ismerősöm imádja a plázákat, akciós ruha- és cipőfélét vásárol. Ő nem dicsekszik szenvedélyes vásárlásaival, inkább titkolja, mert vásárláskor ugyan nagyon jól érzi magát, muszáj megvennie azt a dolgot, de aztán lelkiismeret-furdalása lesz, mikor rájön, hogy nincs is rá szüksége. Sosem hordott cuccaiból fölhalmozódott iszonyatos készleteitől időnként megpróbál megszabadulni.

Ők talán még nem is tudják a diagnózist:  boltkórosak.

     Lujza és Cecilia

 

Ha szívesen olvastad ezt az írást, oszd meg másokkal is!

Ha megtetszett a blogunk, örülnénk, ha csatlakoznál  a Facebook közösségi oldalunkhoz, ahol naponta nagy élet van, megvitatjuk az élet apróbb-nagyobb örömeit és gondjait.

Csatlakozáshoz

katt ide!

Kései barátkozás a fakanállal

Most már élvezettel  tölt el a sütés-főzés.  

foz2

Sosem voltam és nem is akartam konyhatündér lenni. Mindig is a lehető legkevesebb időt töltöttem  a konyhában, a „kötelező” vasárnapi ebéden kívül nem főzőcskéztem. A kor is szerencsésen találkozott eme fakanál-elleneségemmel, mert anyukám se tűrte, hogy a konyhában lábatlankodjak, amit nem kellett kétszer mondania……nem is zavartam meg főzőcskézésben (ma már nagyon bánom). Egyszóval én igazából elég  régiségként vetődtem  a konyhába sütni-főzni.

 

soska

sóskamártás tojással

Persze némi húsleveses, pörköltes, rántott husis, palacsintás  alapismereteim azért voltak. Így hát belevágtam a hétköznapi ebédek készítésébe. Igazából lelkesen, és teljes bedobással készen álltam  fakanállal  a kezemben. Főztjeim többnyire a hagyományos, magyaros ételek, de nem zárkózom el teljesen az eddig számomra ismeretlen fűszerektől, alapanyagoktól, receptektől sem. A ma már bőséges kínálat a külhoni alapanyagokból, a sokezer féle, egzotikusnak tűnő ételek receptjei engem se hagynak hidegen. Nem utasítom el ezeket sem teljesen, alkalmanként készítem is.  Szívesen megkóstolom, eszem más népek ételeit egyszer-egyszer, a mindennapjainkra azért marad  rendszerint  a tarhonyaleves és társai, a paprikáskrumplitól a palacsintáig, a főzelékek sorával. 

 

ananászos csirkemell

ananászos csirkemell

Valahol azt olvastam, hogy a magyar háziasszonyok igencsak kreatívan ötvözik a magyar ízeket más népek ételének receptjéből vett ötlettel. Igyekszem közéjük tartozni. Summa summárum, kenyerem javát eszegetve szívesen tanultam bele, és fogom kezemben a fakanalat, hogy  a mindennapi főtt betevőt elkészítsem, lehetőleg természetes alapanyagokból. Azt sem mondanám, hogy nem időigényes és nem fárasztó a dolog olykor-olykor, de tudom mit eszünk, miből készül, hogyan készül, és nem utolsósorban az időközi számvetéseket nézve, bizony jóval kevesebbe kerül egy komplett ebéd (leves, főétel, köret, saláta vagy befőtt)  még mindig, ha magam főzöm. Az sem hátrány, hogy általában van maradék is, amit vagy vacsorára, vagy másnap eszünk meg. Ha nem, akkor lefagyasztom, ami mindig jól jön egy nyűgösebb, morcosabb napomon. 

 

csirkeporkolt-fagyasztva-1

csirkepörkölt fagyasztva

Most már élvezettel  tölt el a sütés-főzés.  Mennyi igazság van ebben a mondásban: “az vagy, amit megeszel”. Amióta főzőcskézek, igencsak elkerülnek a bacik-vírusok. Ha 3 évente egyszer meg is találnak,  2-3 nap alatt könnyebben átvészeljük. Én nagyon hiszek ebben, és a magyar konyhában: a leveseiben (tele van zöldséggel, és naponta esszük) és a  főzelékeiben. Valahol olvastam, hogy kb. 15-20 dkg zöldség- gyümölcsöt kell fogyasztani étkezésenként,  és azt is, hogy minden nap, minden “színűt” kell(ene) fogyasztani. Nem tudományosan, de odafigyelve betartom ezeket, a magyar konyha nagyon alkalmas erre az egyszerű, tartalmas  és gyors készítésű  ételeivel.

elso-kenyerem-2016-aug-20

Az első kenyerem

Mivel egy kicsi faluban lakom, 40-60 km-re a nagyvárosoktól, meg kellett tanulnom, hogy “nagyban” vásároljak, és akkor, amikor van, ha még akciós is, akkor meg pláne, hogy majd  ha leesik a hó, jeges az út, ne kelljen cipekedve csúszkálni. Rájöttem, hogy így ez nagyon is praktikus, mert a tartalékokból bármikor, bármit készíthetek ebédre, vacsorára, és átlagosan messze alacsonyabb áron (kb.250 Ft/fő/nap) mint egy menü. Ebbe az árba minden belefér, mert van, ami 60 Ft/fő/nap-ból kijön, a másik 340 Ft/fő/nap – ez havi, évi szinten kiegyenlítődik. A lefagyasztott zöldség, és gyümölcs nagy része  saját termelésű.

 

foz

Élvezem ezt a fajta gazdálkodást, és biztonságban érzem  magam, hogy van tartalék és helyem is van az elhelyezésére. Érdemes megtanulni jól főzni is.  Jobb későn, mint soha!

                                                                                                                                   A fényképek saját felvételek.

Izzy

 

 

 

 

 

Ha szívesen olvastad ezt az írást, oszd meg másokkal is!

Ha megtetszett a blogunk, örülnénk, ha csatlakoznál  a Facebook közösségi oldalunkhoz, ahol naponta nagy élet van, megvitatjuk az élet apróbb-nagyobb örömeit és gondjait.

Csatlakozáshoz

katt ide!

Az egészségemből csak egy van!

Avagy, hogyan védem szelénnel az immunrendszeremet?

 ennyi-gyumolcsot-kellene-ennunk-naponta

Divat, vagy csak frázis az egészséges és tudatos életmód? Remélem nem az.

Bevallom nem divatból és nem is frázisokkal, én vigyázok az egészségemre. Féltem azt a tyúksz@rost, vagyis az életemet. Ha már itt van és kezemben tartom a sorsom, legalább úgy csináljam, hogy neki is és nekem is jó legyen. Mert én, mint igazi nő tudom, hogy az öregedés nem az élet vége, hanem az életem része.

Napjainkban egyre többet hallok arról, hogy vitaminokkal megelőzhetjük vagy legyőzhetjük a betegségeket. Egy idő után én is azt vettem észre, hogy akár akarom, akár nem drogériákban és ahol lehet, leveszem a polcról az étrend kiegészítőket és elolvasom, mi van ráírva.

 

szelen1

 

Így bukkantam rá a szelénre.

A bűvös szó az immunrendszer. Ez a dolog a szervezetünk láthatatlan része, nem fáj, nem láthatóak rajta a sérülések, a mély kráterek, foltok, mégis van, és ha nem vigyázunk rá, nem fog jól működni, és baj, nagy baj lehet belőle. Az immunrendszerünk nem megfelelő működése okozhatja a stresszt, a szívpanaszokat, a vércukorszint emelkedését és számos más betegséget.

Az influenzajárvány és a megfázások idején különösen fontos immunrendszerünk megerősítése. Kevesen tudják, hogy az immunrendszer egy egyszerű szelén kiegészítővel is erősíthető. A szelén hozzájárul a normális, jól működő immunrendszer működéséhez.

Mint megtudtam, a szelén antioxidáns, mely képes semlegesíteni a szervezetben található kémiailag instabil molekulákat. Ezeket a molekulákat szabad-gyököknek hívják, amelyek reakcióba lépnek a környező szövetekkel és sejtekkel, és károsítják azokat. Az antioxidánsok különböző vitaminok, ásványi anyagok melyek megtalálhatóak az étrendünkben is, de naponta nem vagyunk képesek táplálékkal ennyi vitamint enni.  Nekem  a könnyű vegyes étrend, az alma és naponta az egy szem szelén adja az energiatöbbletet.

 

1-kapszula

 

És még egy dolog, ami  számomra  nagyon fontos: ez az anyag támogatja a haj és a körmök normál állapotának fenntartását. Ez utóbbiakat már meg is tapasztaltam.

Ezért választottam én a szelént, mint immunerősítőt. Úgy gondolom számomra ez a legmegfelelőbb, amit az egészségemért tehetek. Nem kerül többe, mint a napi kávém ára.

Törődj magaddal, a testeddel és a lelkeddel, keresd a saját egészséges utadat! Kapj be naponta egy

Pharma Nord Bio-Szelénium 100+cink+vitaminok tablettát!

Nincs az egészség-megőrzésnél jobb befektetés!

Vica

 

Ha szívesen olvastad ezt az írást, oszd meg másokkal is!

Ha megtetszett a blogunk, örülnénk, ha csatlakoznál  a Facebook közösségi oldalunkhoz, ahol naponta nagy élet van, megvitatjuk az élet apróbb-nagyobb örömeit és gondjait.

Csatlakozáshoz

katt ide!

Egy nagymama kamasz-túlélési praktikái

Tíz parancsolat kamaszkorúak nagyszüleinek.

teen2

Újabban szakirodalomban próbálok jártasságot  szerezni 13 éves fiúunokám korosztályának tüneteiről. Mivel Markust 3 hónap óta most, a téli szünetben látom újra, így felkészítettem magam, hiszen nem tudom, hol tart a “fejlődésben”. Nyáron már voltak ráutaló jelek.

 

Most leginkább Vekerdy Tamás és Gyurkó Szilvia kiváló pszichológusok jellemrajzain nevelkedem ezügyben. A családunkban eddig csak kamaszlányok nevelődtek fel a 80-as, 90-es években, de semmi kirívó esetre nem emlékszem. Mint tudjuk, azóta nagyot fordult a világ.

 

Nos, egy hete már nevezett kamasszal “élek” egy fedél alatt, így megfogalmazódott a következő hétre (és akár néhány évre) vonatkozó 10 parancsolatom, ami természetesen csak számomra kötelező. Más nagyszülőknek csupán betekintést kínálok a megszerzett tapasztalatokba, és levont tanulságokba.

 

Mózessel ellentétben, és kőtábla híján agyamba vésem ezeket. Egyébként sem lesznek már aktuálisak a 10 évvel később létező kamaszoknak, hiszen az akkori serdülők csak legyintenek elődeik ósdi play stationjaira,  online játékaira. Ők már talán az oxigént is kapszulákban nyelik, és nemlétező izomzatuk stimulálását speciális vibráló fotel végzi holmi foci, ne adj isten parkban focizás helyett. Játszani persze ők is fognak, de gondolatátvitellel, egy, a fejükre illesztett agyhullám-vevőkészülékkel. Ez az én rémálmom. Jövőbeli Nagymamák! Felkészülni!

 

Ezzel nem az okos kütyük ellen agitálok, használatuk ma már elengedhetetlen, de mértékkel!!! Hiszen annyi más inger is létezik csodás világunkban, pl, a Könyv!

 

markus

 

Tíz parancsolatom a következő:

 

  1. Ne vedd zokon, ha rég látott unokád csak egy röpke ölelésre hagyja el barlangját, majd folytatja izgalmas, virtuális életét.

 

  1. Ajándékba ne általad hasznosnak vélt dolgot vegyél, inkább időben tudakozódjál, minek örülne. Ha ez online játék, ne add át az esti családépítő programot megelőzően, mert akkor nem tudod elvonszolni rég látott rokonaihoz.

 

  1. Örülj te is, ha a kamasz örül. Bár elveimmel ellentétes játékot adtam neki, az első, és egyetlen igazi ölelést ezért kaptam.

 

  1. Mutass érdeklődést, amikor kivételesen bevon a játékba. Rájössz, hogy nem mindegyik ördögtől való, van, aminek szép a háttere (Markus szaknyelvén grafikája) és az erőszakot épp egy elrabolt jó barátja megmentésével magyarázza.

 

m3

 

  1. Ne erőltesd a beszélgetést, sőt válj láthatatlanná, hallhatatlanná, amikor online kommunikál. Ellenben, ha elvétve közölni akar veled valamit, hallgasd szájtátva!
  1. Ne reméld, hogy a barátaival a te vágyad szerint napsütésben mennek a parkba, (jó, hogy mennek egyáltalán). Lehet, hogy pont szemerkélő esőben tudják összehozni a találkozást. Egyáltalán azt se reméld, hogy naponta kiteszi a lábát a lakásból. Ha ettől ideges leszel, te menj friss levegőt szívni (helyette is)!
  2. Értékelj minden személyes segítséget, ami szívből jön! (Ezúttal a karácsonyfa díszítés volt az egyetlen alkalom).

  3. Nyugodj bele, hogy éjjel 2-kor is csak apja határozott utasítására hajtja álomra a fejét. Ebből következően délig ne is ébresztgesd, és akkor csak reggelit adj neki. Ne háborogj, ha a 4 órai “ebédet” csak egy órás késéssel fogyasztja, mert épp koncentrál, és “onlányban” van.

  4. Emészd meg, hogy  már nem vagy partner számára! Az a kedves kisfiú, aki együtt etette veled a parkban a mókusokat, hattyúkat, már a múlté. Ha éppen ilyen szórakozásra vágysz, tedd ezt egyedül!

 

m9

  1. A legfontosabb: fogadd el, és szeresd olyannak, amilyen! Így van remény, hogy visszakapod a ragaszkodó, kedves unokát pár év múlva, mire lecsengenek testi, lelki változásai!

 

Mintha megérezte volna, hogy éppen róla írok, odajött hozzám, és igazi szeretettel megölelt, bizonyítva, hogy ő most is kedves. Néhány órája nem kínálgatom semmivel, csupán békén hagyom. Talán ennyi is elég?!

 

Egy ismerősöm kedvenc mondása jut eszembe: “Kíméld meg magadtól a gyereket!”

Annaróza

 

Ha szívesen olvastad ezt az írást, oszd meg másokkal is!

Ha megtetszett a blogunk, örülnénk, ha csatlakoznál  a Facebook közösségi oldalunkhoz, ahol naponta nagy élet van, megvitatjuk az élet apróbb-nagyobb örömeit és gondjait.

Csatlakozáshoz

katt ide!

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!