Régiségeknek

A kis dolgok nagynak számítanak

Amikor egy törlőkendő javít a beteg közérzetén

Kedves, régi barátnőmet látogattam meg a minap. Amióta idős, beteg édesanyját otthon ápolja, gyakrabban ugrom fel hozzájuk. Ifjúkori barátnők lévén Katával, jól emlékszem azokra az időkre, amikor sokat voltam náluk, együtt tanultunk estébe nyúlóan. Ilyenkor barátnőm édesanyja mindig valami finom vacsorát készített nekünk, tanulástól elfáradt diákoknak, vagy valami sütit készített be, hogy azt rágcsáljuk tanulás közben.  A barátság Katával később is megmaradt, s bár életünk más irányba vitt bennünket, miután a gyerekek mindkettőnknél kirepültek otthonról, kezdtünk újra gyakrabban összejárni.  

Kata életének egy nem várt fordulata következett be nemrég, amikor anyukája hosszas betegeskedés következtében annyira leesett a lábáról, hogy nem lehetett tovább otthon egyedül hagyni, így Kata magához vette őt a lakásába, hogy otthon ápolja. Azóta én is gyakorta felnézek hozzájuk, hogy az ágyhoz kötött Edit néni életébe egy kis színt vigyek, s barátnőmet addig néhány órácskára mentesítsem az egész napos betegfelügyelet alól.

Legutóbbi látogatásomkor saját süteményemmel állítottam be hozzájuk, amit Edit néni örömmel megkóstolt, majd a régi dolgokról beszélgettünk, hogy milyen volt, amikor fiatal volt és mi gyerekek voltunk. Ilyenkor mindig jókedvre derül, feledve komoly betegségét, kiszolgáltatott helyzetét. Ebben a viszonylagos jókedvében vont bizalmába elpanaszolva, hogy állapotának egyik legnehezebben elviselhető panasza az inkontinencia. Könnyekkel a szemében, de nevetve mondta el, hogy azt játsszák a lányával, hogy megfordult a helyzet, most Kata az ő anyuka, ő pedig a kisbabája, akit pelenkázni kell.  Jót mosolyogtunk ezen a derűs-bús helyzeten.

 

 

Aztán látva, hogy nem terelem másra a szót, megmutatta az ágyban, a keze ügyében lévő Tena nedves törlőkendő csomagot és elárulta, hogy ezt nemrég használja és előnyös változásokat tapasztalt. A vizes, szappanos mosakodás és a törlés nagyon kikezdte a vizelettel szennyezett bőrfelületét, de most úgy érzi, hogy a vastag törlőkendő puha felülete sokkal kellemesebb, szárítani sem kell a használat után. Sőt ezekben a meleg napokban a törlőkendőt nemcsak intim területeken használja, hanem a karját, arcát is felfrissíti vele. És még az is jó dolog, magyarázta, hogy a törlőkendőt használat után az ember egyszerűen kidobja, és nem kell kimosni, mint egy textilanyagot. – Tudod, az én állapotomban ezek a kis dolgok nagy dolgoknak számítanak, mint a pici babáknál is, hogy ne pirosodjon ki a popsijuk. Valóban úgy láttam, hogy ez az apró változás reményekkel töltötte el. Jókedvűnek láttam, amikor barátnőm hazaérkezésekor elbúcsúztam tőle.  

Amikor kikísért, Kata még elmondta, hogy a bőrviszketés és irritáció valóban sok gondot okoz édesanyjának, és, úgy tapasztalja, a folyadékkal átitatott, speciálisan kialakított szálakból készült Tena nedves törlőkendő kíméletesen tisztítja és hidratálja a bőrt, így akár az egész testterület tisztítására is lehet használni. – Örülök, ha ezzel a kis dologgal is tudom javítani beteg anyám közérzetét – mondta.

Útban hazafelé elgondolkodtam azon, milyen ritka dolog manapság, hogy valaki ilyen szeretettel és törődéssel ápolja szüleit otthonában.  – Anyám felnevelt, aztán a gyerekeim nevelésében vette ki alaposan a részét, amióta az eszemet tudom, mindig mellettem állt. Ha most neki van szüksége az én segítségemre, mellette van a helyem – csengtek a fülembe Kata szavai.

                                                                                                       X

Cecilia

Ha szívesen olvastad ezt az írást, oszd meg másokkal is!

Ha megtetszett a blogunk, örülnénk, ha csatlakoznál  a Facebook közösségi oldalunkhoz, ahol naponta nagy élet van, megvitatjuk az élet apróbb-nagyobb örömeit és gondjait.

Csatlakozáshoz

katt ide!

Papsajt, csalán, pitypang

Fűben – fában orvosság van vidéki házunk táján.

Ki ne hallott volna, ha már elég „régiség,” – éveinek számát illetően – az útmentén, árokparton összeszedett papsajt csemegézéséről?  Gyerekkorunkban marokszámra szedtük bizony, ettük úton-útfélen, mit   sem gondolva az út porára és bármilyen egyéb, esetleges szennyeződésre. Makkegészségesek voltunk, fogalmunk sem volt a papsajt hatékonyságáról. Csakúgy ettük, mert iskolából jövet-menet ott volt a lábunk előtt, és, hogy ehető és jóízű, azt az idősebb iskolatársaink mondták. Soha semmi bajunk nem lett tőle. Ma már az interneten pro és kontra jelennek meg cikkek gyógyhatásáról (gyomorpanaszokra, köhögési inger megszüntetésére jó)  és  ártalmasságáról is (a papsajt kivonatot tartalmazó készítmények májkárosodást okozhatnak). Sajnos mára ezen növénykék eltűntek az  az út porából, az árokpartokról, én legalábbis évtizedek óta nem láttam papsajtot.

https://www.holisztikuselet.hu/cikk/erdei-malyva-a-hurutoldo-gyulladascsokkento-gyomnoveny-5

Gyerekfejjel a fehér akác virágát is tömtem magamba. No, nem azért mintha tudtam volna  annak jótékony hatásáról, hanem, mert finom, édeskés volt. Arra azért ügyelni kellett, hogy a virágon belül esetleg ne tartózkodjon  méhecske is, mert ugye, ő is szívesen időzött az édes virágban. Mostanában, az interneten szörfölve olvasom, hogy a fehér akác virága  nyersen, tea, méz formájában húsz betegségre, főleg emésztőszervi megbetegedésekre jó, de köhögés csillapítónak is nagyon ajánlatos. Ha ma már nem is szedegetem le a fáról a virágot „nasizni” belőle (nem is tudom miért nem), a mézét cukor helyett használom  naponta a fekete kávémba,  alkalomadtán teába elkeverve, és egyéb módon is felhasználva (sütikben ).

Falunkban szinte minden kertben, de az utcákon is található bodzabokor. Amikor először hallottam a bodzavirágból  friss fogyasztásra készült nedűről, sajnálkoztam magamban, hogy az én udvaromban  nincs bodzabokor. Éveken keresztül a szomszédasszonyomtól kaptam virágot, hogy azután az  ő receptje alapján  készítsek üdítő italt. Mígnem arra „vetemedtem”, hogy ültessek a kertembe  bodzabokrot. Fiatal, saját ültetésű bodzabokrom idén először hozott igazán sok és szép virágot, amiből frissen fogyasztásra készítettem  kellemes, hűs, citromos italt. Mennyivel egészségesebb és tartalmasabb is ez egy bolti üdítőnél ! A bodza felhasználhatóságáról, egészségünkre tett hatásáról szintén nagyon sok internetes oldalon találkozhatunk. http://www.edenkert.hu/konyhakert/gyogynovenyek/bodza-sambucus-nigra/2772/

Költözésünkkor  az előkert nagy része tele volt körömvirággal. Nagyon szép volt a sárga „körömvirág mező”. Az első évek  felújításokkal,  akklimatizálódással teltek. Mire odajutottam, hogy utánanézzek hogyan is tudnám hasznosítani ezt  a virágot, egyszercsak  eltűnt, valószínű, hogy „idegen betolakodók”, pajor, avagy meztelencsiga, vagy ki tudja minek az  áldozata lett.  Tavaly újra megjelent egy szem virágocska, amit most féltve őrzök, hátha elszaporodna újra.  A körömvirágkrém (jelenleg gyógyszertári) az én „mindenható” kenőcsöm. Bármi gyulladás, szúrás,  karcolás, vágás  (a kertben), égés (a kályhában tüzelés megtanulásának  is van „tandíja”, ugyebár ) van rajtam, ezzel kenegetem. Hát még ha saját, igazi készítésű krémem lesz ! http://eletmodszer.com/koromvirag.html

Természetesen csalán is található az udvarunkban. Néha bele is szaladok, azonnal csíp és éget. Már nem haragszom ilyenkor, mert igazából össze kellene szedegetnem és ha csapkodnám a fájós ízületeimet vele, még jót is tenne a reumámnak. Bevallom még nem próbáltam ki, húzom, halasztom a dolgot. Holott tudom, hogy a csalán egyik leghatásosabb növényünk a gyógyításban. Nem csak a népi gyógyászatban használták reumára, köszvényre, cukorbetegségre, fekélyes sebek gyógyítására, hanem levest, párolt ételeket is készítettek belőle, sőt a szépségápolásban ma is használják arcpakolásokra, hajöblítésre. A biokertészetben is az egyik leghatásosabb szer a paradicsom, és más zöldségek gombásodása ellen.

Az általam kutyatejnek megismert gyermekláncfű (pongyola pitypang és sok neve van még) igencsak sokasodik és terjed a kertemben. Emlékeimben mint mérgező hatású növény él (a szárában lévő tejszerű nedv miatt), és legfeljebb termését fújtuk jókedvvel. Az interneten tudtam meg, hogy valójában levelét, gyökerét felhasználják gyógyításra. Ez új ismeret számomra.

Érdemes tehát odafigyelnünk környezetünkre (házunk tájékára) és megismerni a füveinkben-fáinkban rejlő gyógyhatásokat.

Izzy

Ha szívesen olvastad ezt az írást, oszd meg másokkal is!

Ha megtetszett a blogunk, örülnénk, ha csatlakoznál  a Facebook közösségi oldalunkhoz, ahol naponta nagy élet van, megvitatjuk az élet apróbb-nagyobb örömeit és gondjait.

Csatlakozáshoz

katt ide!

Szamária szurdok, mint terápia

 

Az egészségem visszaszerzése mellett, életre szóló élményt is kaptam.

 

Gyerekeim 18 éve ki- és elrepültek  a szülői fészekből. Mivel életemet addig is ők töltötték ki, a hiányuk igen nagy űrt hagyott maguk után. Munka terápiába kezdtem. Volt egy fő munkám és két  mellékállásom. Így minden napom le volt kötve, a hétvégék is. 

Évente volt orvosi alkalmassági vizsgálat, minden rendben volt. De a gyerekeim elutazása után 3 évvel a vérképemben volt egy kóros érték. Felére csökkent a fehérvérsejt számom. Mondta is a doktornő, hogy ezt sürgősen rendezni kell, mert így gyengül az immunrendszer. Menjek el pihenni, szabadságra, szedjek vitaminokat és egy hónap múlva ismételjük meg a vérképet és ha kell, más vizsgálatokra is elküld, hogy nincs-e a háttérben komolyabb betegség. Úgy éreztem magam, mint akit fejbe vertek, 50 éves voltam. Komolyabb betegség? Hiszen semmi bajom! Beindult az önvédelmem.

​ ​Tudtam, hogy a stressz a mellékvesét “pofonvágja”. Mi lenne, ha ÉN adnék neki egy másik pofont egy jó nagy stresszel? Valami fizikai megterhelés kellene, ami jól kifáraszt és ami után kiderülhet, hogy beteg vagyok-e vagy csak kimerült. Hegyet kellene mászni vagy kirándulni egy nagyot. De milyet és hol, hogyan?

Kapóra jött egy krétai egyhetes, csoportos, szervezett üdülés ötlete, melynek fakultatív programja volt egy kirándulás a Szamária szurdokba. Ez az! Egy kis kirándulást kibírok, még jól is fog esni egy kis mozgás, szép vidék, egy csomó élményem lesz. Üdüléshez készültem, vittem azért egy sportcipőt, olyan hétköznapit, de semminek nem olvastam utána. Minek? Kirándulni megyek. 

Ahogy megérkeztünk Krétára, az idegenvezető  kérte a jelentkezőket a másnapi szurdoki kirándulásra. Az 50 magyarból ketten jelentkeztünk, hasonló korúak, a fiatalok nem. Az útitársam egy magyar nemzeti park férfi vezetője, aki valami ritka, csak ott honos sast akart látni és fényképezni. 

Másnap kora reggel busz vitt fel minket a szurdok bejáratához. Tehát nem lentről mászunk felfelé, hanem fordítva, északról délre, lefelé a tengerhez. Az útitársam mondta, hogy vegyünk ott egy bazárban sapkát a meleg ellen. Meleg? 12 C volt délelőtt 9-kor. Na jó, vegyünk, ezen ne múljon. Aztán elmondta az idegenvezető, hogy 10-kor indulunk, mindenki a saját tempójában megy lefelé és este 6-ra mindenki érjen le a tengerhez, mert onnan indulunk vissza a szigetünkre hajóval. 8 órát fogunk menni? Ki volt írva: Szintemelkedés: 1250 m (csak lefelé). Mi tart akkor olyan sokáig? 

Elindultunk 10-kor. Mindenféle nemzet, sokféle nyelv, mindenki figyelt és segítette a másikat. Lehelé mentünk, az elején gyorsan ment. Néhol korlát, máshol semmi. A sima talajt felváltotta a nagy darabos köves. A lefelé úton csúszott a lábam a sportcipőben előre.

​ ​

Melegedett az idő. Sapkát fel. Patakokban folyt rólam a víz. Szerencsére voltak kijelölt vízivó helyek, így csak addig kellett kitartani a kulacsunknak. Csodálatos madárhangok, sosem látott állatok, a fantasztikus, eredeti természet szépsége elbűvölt. Nőtt a páratartalom. S​űrű, meleg volt a levegő. De még volt árnyék. Kis patakokon fából készült hidakon át haladtunk.​ Szememmel kerestem sasvadász társamat, aki nagy boldogan hol itt, hol ott kurjantott, ha meglátta és fényképezte madarát. 

Már 4 órája gyalogoltunk, amikor elértük a nagy pihenőt, ahol fedett, árnyékos hely és turista szállás is volt. Mentünk volna tovább, amikor többünknek felajánlották, hogy az út második felét öszvér háton is megtehetjük, ha fáradtak vagyunk. Még csak a felénél járunk? Hiszen folyton azt lestem, hogy két égig érő, több száz méteres sziklafal között hol a rés, mert a mögött már a tenger lehet. Persze, gyalogoltunk tovább.

 De olyan volt, mint egy délibáb. Láttuk, mentünk, aztán semmi, majd újabb szikla, újabb rés és a tenger sehol. Volt, ahol csak 2 talpnyi volt az út szélessége, mellette szakadék és közben futva húztak el mellettem idősebb férfiak és nők. Kérdeztem, ezt hogy csinálják? Maratoni futók, mondták. Az út utolsó harmadában már nem volt árnyék… Keményen tűzött a 35-40 C közti Nap és áldottam a sapkámat! Izzadtunk, koszosak, fáradtak voltunk, a cipőm ismeretlen színű, a lábam érzéketlen. 5:50-kor megláttuk a tengert!  A már leért társaink a tengerparti kávézóban várták az újonnan érkezőket és mindenkit megtapsoltak. Olyanok voltunk, mint egy nagy család, hiába nem értettük egymás nyelvét. Nevettünk, ölelkeztünk, boldogok voltunk. 

Hajóval ​visszaérve a ​partmenti kis apartmanomhoz,​ rögtön megszabadultam a cipőmtől, csak ültem a homokban és áztattam a lában a hideg tengerben.​ Három lábujjam  gyanúsan piros volt.​ Biztosan a folyamatos cipőben csúszástól. Aztán másnap lila lett, aztán fekete és 3 hónap alatt leesett 3 körmöm, majd újak nőttek. Ez volt a tandíj. A hét további részében csukott szemmel emlékeztem arra a csodára, amit a szurdokban láttam, amit sosem felejtek el, páratlan élmény volt!

Amikor hazajöttem, gondoltam, utánanézek interneten annak, ahol jártam. Teljesen elképedtem!  “Túra távja: 16 km” Ha ezt tudom, bele sem kezdek. “A Szamária szurdok bejárásához a kevés árnyék miatt fejfedő, némi ivóvíz és egy jó túracipő feltétlenül ajánlott –  ám, aki végigsétál az útvonalon, biztos lehet benne, hogy fárasztó, ám felejthetetlen élményben lesz része.” Ez igaz!

Szabadságom után tökéletes lett a kontroll vérképem! Mondta is a doktornő, hogy jót tett a pihenés (!).  Bár minden vizsgálatba beleegyeztem volna, mégis jó volt​ a lelkemnek, hogy én is tehettem valamit magamért és az egészség mellett életre szóló élményt is kaptam ajándékba!

 

Kárméla

 

 

Ha szívesen olvastad ezt az írást, oszd meg másokkal is!

Ha megtetszett a blogunk, örülnénk, ha csatlakoznál  a Facebook közösségi oldalunkhoz, ahol naponta nagy élet van, megvitatjuk az élet apróbb-nagyobb örömeit és gondjait.

Csatlakozáshoz

katt ide!

Egy fürdőkádajtó csodás története

 

Újra tudok segítség nélkül  fürödni!

 

Megcsörrent a vezetékes telefon. Manapság már alig egy-két ismerős hív ezen, egyik közülük idős rokonom, Julika néni. Hangjában öröm és izgatottság volt érezhető. Titokzatos meghívást kaptunk tőle másnap délutánra. Julika néni egyedül él, régóta nem tudja elhagyni a lakást segítség nélkül, és nagyon örül mindig, ha felugrunk hozzá.

 Másnap ünnepélyes arccal és huncut mosollyal fogadott. Egy szomszédasszony ült a konyhában, ő is mosolygott. – Csodálatos hírem van, sose találnátok ki, hogy mi – . Kérdőn néztünk rá, valóban sejtelmünk sem volt, mi  jó történhetett egy idős, egyedül élő, beteg, mozgásában erősen korlátozott rokon életében. – Hát csak gyertek, majd mindjárt meglátjátok ! – és a fürdőszobába vitt.  A sötét kis helyiségben felgyújtotta a villanyt.

 – Lássatok csodát! – hajolt oda a kádhoz, és annak oldalán kinyitott egy kis, fehér ajtót. – Most már egyedül is be tudok lépni – majd, a papucsát levéve, diadalittasan belépett a kádba, és a lábát alig kellett megemelnie. Álmélkodva tapogattuk a fürdőkádajtót  ilyet még sose láttunk. – Fantasztikus, gratulálunk – mondtuk neki boldogan és megöleltük. Mi, akik ismertük Julika néni  bánatát  a fürdésben való korlátozottsága miatt, tudtuk értékelni ennek a nagyszerűségét.

– Nézzétek, van a kádon egy kis ülőke, és a falon egy kapaszkodó – mutatta. – De nem folyhat ki a víz az ajtón? – hitetlenkedtünk. – Nem, amíg a kád tele van vízzel, a vízzáró ajtó nem nyitható ki – mondta rokonunk, nagy szakértelemmel.   Mindent szemügyre vettünk és nem győztünk csodálkozni. Sose hallottunk a fürdőkádajtó létezéséről.

 

Visszamentünk a konyhába, leültünk, és Julika néni töviről hegyire elmesélte, mi, hogyan történt. Külföldön élő lánya hallott a fürdőkádajtóról  és beszélte rá, hogy vágjon bele kádjának átalakításába. Talált is egy céget Magyarországon, amely  ajtót épít  be a meglévő kádakba. Korábban szó volt már arról is, hogy a fürdőkád helyére egy zuhanyzót építenek, de erről Julika néni hallani sem akart, mert az komoly átalakítással jár, és hetekig is eltarthatott volna.  De ez a fürdőkádajtó ötlet megtetszett neki, főként az, hogy az egész egy nap alatt lebonyolítható. Ezután kérésére lánya az átalakítást végző céggel mindent előre megbeszélt és elintézett.  A szerelők reggel pontosan a megbeszélt időben megjelentek a lakásban és délutánra  megvoltak a beépítéssel.  A keletkezett hulladékot elszállították, rendet, tisztaságot  hagyva maguk után. Végül a beépítést végző munkatárs elmagyarázta, hogyan használja a fürdőkádajtót és mire kell figyelnie a fürdéskor, majd átadta az 5 éves garanciát biztosító dokumentumot.

Julika néni poharakat vett elő, töltött nekünk, a szomszédnak és magának  abból a finom tojás likőrből, melyből csak ünnepekkor szokott kínálni,  és koccintottunk a fürdőkádajtóra, no meg Julika néni egészségére. 

– Tudjátok, amióta elestem és nem tudom emelni a lábam, a fürdéshez segítséget kellett kérnem, és úgy éreztem magamat, mint egy kisgyerek.  Nagyon rossz volt ez a kiszolgáltatottság. Ha nem jött a segítség, nem tudtam tisztálkodni, de még segítséggel is csak nagy kínnal, fájdalmak és nyögések közepette tudtam átlépni a magas kádfalon.  Most könnyű a belépés, az új  kapaszkodóval és az ülőkével  biztonságosan meg tudok fürödni. Visszakaptam az önbizalmamat, szinte újjászülettem. A lányom is nagyon boldog, azt mondja bátor voltam, hogy belevágtam és most  ő is sokkal nyugodtabb, hogy így minimálisra csökkent a balesetveszély.  

Vidáman távoztunk, és azóta barátainknak is elújságoljuk Julika néni fürdőkádajtajának csodás történetét.

Cecilia

 A képek szerzői jogvédelem alatt állnak, azok felhasználása csak külön engedéllyel lehetséges.

 

 

Ha szívesen olvastad ezt az írást, oszd meg másokkal is!

Ha megtetszett a blogunk, örülnénk, ha csatlakoznál  a Facebook közösségi oldalunkhoz, ahol naponta nagy élet van, megvitatjuk az élet apróbb-nagyobb örömeit és gondjait.

Csatlakozáshoz

katt ide!

Mi köze a mammográfiának a földrajzhoz?

Avagy: hogyan juthat az ember beutalóhoz?

 

Ez a történet több éve kezdődött a nőgyógyászati rákszűrésen. Az előző alkalommal, vagyis két és fél éve az orvos először kirúgott, merthogy kiderült, hogy 3 nap hiányzik az 1 évhez, aminek két vizsgálat között el kell telnie. Végül azután, második próbálkozásra sikerült elérni, hogy megvizsgáljon.

Tanulva a két és fél évvel azelőtti esetből előre beírtam a naptárba a következő vizsgálat időpontját, egy év múlva, rátartással. Ez az általam előre jelzett időpont tavaly novemberben következett be, amikor föl is tűntem az orvosnál. Indultam volna a fülkébe levetkőzni, de az orvos megállított, és elmagyarázta, hogy az én koromban, 70 év felé közeledve nem szükséges az évenkénti vizsgálat, többet ér a gyakori séta jó levegőn, majd kidobott.

Ezen azért elgondolkoztam. Az orvos nem mondta, én elfelejtettem megkérdezni, mennyit sétáljak, hogy kiderüljön: van-e rákom vagy nincs. És hogy derül ki? Akkor még nem műveltem ki magam kellőképpen, nem tudtam, hogy a TB igenis finanszíroz évente egy rákszűrést, és ha az ember netán „műsoron kívül” kér rákszűrést, akkor annak a teljes árát, 1600  forintot kell leszurkolni.

Igyekeztem sétálni, de hideg lett, és már két fagydaganat is van a lábamon.

Tudnivaló, hogy a férjem – aki nem orvos, de sok évig dolgozott a rákkórház laborjában – valami okból fontosnak tartja az évenkénti rákszűrést. Most is, ahogy hazakerültem a jóakarattal mérsékelt sikerűnek nevezhető orvosi vizitből, máris kérdezte az eredményt. Ő is meglepődött, ahogy én, de ő séta helyett azonnal utasított, hogy keressek másik orvost.

Így is történt. Most már nem bíztam magam a betegirányítóra: utánanéztem, melyik orvoshoz lenne tanácsos menni. A kapott időpontig a 2 hónap hamar elrepült, én meg az orvoshoz. Ott azután – miután megmondtam, mit szeretnék -, a barátságos, 40 körüli orvos máris küldött a fülkébe. Látom ám a fülkéből (mert én olyan vagyok, hogy ha hangot hallok, akkor kikukucskálok a fülkéből, akármilyen koszlott sötétszürke-középszürke mintás is a függöny – persze a vetkőzést nem hagytam abba), szóval látom, hogy az orvos ültéből föláll, és a háta mögötti falon levő térképet nézegeti. Azt kérdezte éppen az asszisztensnőjétől, hogy: – ez is Oroszország? Hisz’ itt mindenütt a balti államok vannak! – És valóban, a drappok, sárgák között egy pici piros folt volt a térképen, elég magasan. Morogtam magam elé, ahogy a harisnyámat lehúztam, hogy az a königsbergi korridor. Hallották, de persze nem értették a halk, náthás orrhangot. Ahogy kijöttem a fülkéből, az orvos már ott is volt a vizsgálati „széknél”, és pillanatok alatt elvégezte a vizsgálatot. – Minden rendben van – mosolygott – tessék felöltözni.

 

 

Teljes vértezetben léptem ki a fülkéből. Várakozásteljesen nézett rám az orvos és az asszisztensnő. Elmondtam, hogy Kalinyingrád (a volt Königsberg) és környéke egy, Lengyelország és Litvánia közé a Balti-tenger partján beékelődő orosz enklávé, ahol Oroszország támaszpontot tart fenn. A támaszpont léte nem segíti elő a kapcsolatok javulását, sőt. A ’königsbergi korridor’ elnevezés emlékeztet a híres danzigi korridorra, ami a két világháború között Németországnak a Königsberg környéki kelet-porosz területeit választotta el lengyel területen Németország pomerániai, nyugat-porosz területeitől.

Az orvos és az asszisztensnő fölragyogott. – Történelem! Földrajz! – mondta boldogan az orvos. És: – Tessék helyet foglalni, megbeszéljük a vizsgálat eredményét. – Megrettentem. Nem azt mondta az orvos pár perccel ezelőtt, hogy minden rendben van?

Minden rendben van – így az orvos -, de – itt elhallgatott, a homlokát töprengő redőkbe húzta. Aztán újra rám nézett, és így folytatta: – Ne tessék haragudni, de kénytelen vagyok azt állítani, hogy az Ön mikroflórája regenerálásra szorul. – Pislogtam. Mondta vagy csak képzelődtem? Amikor fölnéztem, az orvos éppen fölírt egy cédulára egy gyógyszernevet. – Ezt itt a földszinti patikában tessék beszerezni (ahol szerintem csak 25%-kal drágább minden, mint másutt), 10 napig használja, aztán minden rendben lesz. – Megint pislogtam. Tényleg kell ez, vagy nem? Ezt persze nem mertem így megkérdezni, bizonytalanságban maradtam, és – akárcsak az összes, a betegségtől rettegő páciens, – megvásároltam a tablettát.  Hallottam másoktól, hogy egyes  orvosoknak szerződésük van patikákkal és százalékot kapnak a náluk vásárolt termékek után. Elgondolkodtam. Talán itt is ezzel a konstrukcióval állunk szemben?

És most vissza a mammográfiához, ahová – egy újra és újra megtelő ciszta miatt – fél évenként kell mennem kontrollra. Ehhez mindig beutaló kell, amit a nőgyógyász állít ki. Az az orvos, aki sétálni küldött, egyre nehezebben adta ki a beutalót, fölöslegesnek, túl gyakorinak találta a ciszta ellenőrzését. Minden alkalommal rengeteget kínlódtam, míg végül kegyesen kiállította a beutalót, pedig mindig megmutattam neki a következő kontrollt előíró mammográfia leletet. (Egyébként érthetetlen, miért kell újra és újra beutaló, de ugye régen túl vagyunk azon, hogy az egészségügyben ilyesmiknek az értelmét keressük.)

Egy szó mint száz, elmondtam az új „königsbergi” orvosnak hosszú mesémet a cisztáról meg a mammográfiáról. Türelmesen hallgatta, de látszott rajta, el se tudja képzelni, mire mehet ki ez az egész. Amikor végül megkérdeztem, hogy jöhetek-e majd hozzá beutalóért, kis mosollyal, szinte szótagolva válaszolta: – Igen, jöhet ide mammográfia beutalóért.

Végül is úgy értékelem, hogy nagyon jól jártam: 3600 Ft, a tabletta ára talán nem is sok azért, hogy megismerkedtem egy barátságos, kedves orvossal, aki a mammográfia beutalókat is különösebb cécó nélkül ki fogja adni. És mindez a königsbergi korridornak köszönhető.

Lujza

Ha szívesen olvastad ezt az írást, oszd meg másokkal is!

Ha megtetszett a blogunk, örülnénk, ha csatlakoznál  a Facebook közösségi oldalunkhoz, ahol naponta nagy élet van, megvitatjuk az élet apróbb-nagyobb örömeit és gondjait.

Csatlakozáshoz

katt ide!

Bio-Krómmal a súlyfosztásért!

Csökkentette az édesség utáni sóvárgásomat.

 

 

Elérkezett az új év, de nem tettem nagy fogadalmakat. Viszont súlyfosztás érdekében kipróbálok újonnan megismert dolgokat, nem csak az új évben, hanem bármikor.

Így alakult, hogy most épp januárban találkoztam egy olyan étrend-kiegészítővel, ami újabb reménnyel kecsegtetett 1-2 kg leadása érdekében. Igaz, hogy 10-12 kg-tól kellene megszabadulnom, de az okosok azt mondják, hogy a lassú fogyás az egészséges, és hatékony. Az én esetemben ez annyira lassú, hogy nem is látom a végét.

Tehát betoppant az életembe  egy “csodaszer”, amit BIO-KRÓMNAK neveznek. Első, és számomra legfontosabb ígérete az volt, hogy csökkenti az édesség utáni vágyat. Szerencsére még nem vagyok cukorbeteg, de az számomra is fontos tényező, hogy hozzájárul a normál vércukorszintem fenntartásához. Hogyan éri ezt el? A króm egy olyan molekula része, amely sejtszintű jeladóként működik. Segítségével a cukor (glükóz) a sejtekbe kerül és elég, így segíti a megfelelő vércukorszint elérését.

Természetesen cukorbetegeknél nem elegendő a Bio-Króm szedése, de hátha csökkenthető a gyógyszeradag a segítségével. Mindenképpen orvosi konzultáció szükséges ennek tisztázására.

A króm a különböző anyagcsere-folyamatokban is részt vesz, ezáltal a makrotápanyagok, vagyis a szénhidrátok, proteinek, zsírok normál anyagcseréjéhez is hozzájárul. Fontos tudni, hogy az ember az öregedéssel egyre több krómot tart vissza a szervezetében, tehát pótolni kell. A krómhiányt a haj elemzésével tudják megállapítani.

 

A Bio-Króm hasznosulása sokkal magasabb, mint más krómkészítményeké, és nem tartalmaz  állati eredetű hatóanyagot, ezért vegetáriánusok is fogyaszthatják. Sőt szinte kötelező számukra a krómot ily módon a szervezetükbe juttatni, mert egyébként a króm  legfőbb forrása a hús, a  diófélék, a mazsola, a bab, a bors mellett olyan kuriózumok, mint a kagyló, rák, de megtalálható a kukoricaolajban és a sörélesztőben is. Utóbbi fogyasztása nem tévesztendő össze a sörivással!!!

Visszatérve az én krómfogyasztásomra! Teszteltem magam, hogy vajon sóvárgok-e a csokoládéért és egyéb nassolnivalókért.  A boltban el tudtam menni az édességpolc előtt anélkül, hogy bármit is leemeljek róla. Nem hozott izgalomba a csokik látványa, tehát nem szenvedtem Gombóc Artur effektusban.

No de! Azt nem írta a prospektus, hogy az idényjellegű kocsonyát sem fogom kívánni. Az első kétheti örömteli 2 kg-ot a hőn imádott rezgő-remegő, csülkös kocsonyatálak hamarosan visszaszivárogtatták a szervezetembe.

Senki nem kívánhatja tőlem, hogy mindennek, legfőképp az evésnek hadat üzenjek. De legalább abban a biztos tudatban hajtom álomra a fejem, hogy a vércukorszintem normális, és ez is nagy dolog.

Annaróza

 

Ha szívesen olvastad ezt az írást, oszd meg másokkal is!

Ha megtetszett a blogunk, örülnénk, ha csatlakoznál  a Facebook közösségi oldalunkhoz, ahol naponta nagy élet van, megvitatjuk az élet apróbb-nagyobb örömeit és gondjait.

Csatlakozáshoz

katt ide!

A tanult nők nyomulása

120 éve még csak egy magyar orvosnő volt.

gróf Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő

Érdekes felfedezéseket tettem. Történt ugyanis, hogy ráleltem a „Budapest évkönyve” 1898-as kiadványára a neten, és nekiálltam böngészni. Igazi kincsestár ez kiadvány a múltban kutató, vagy csak kíváncsiskodni szerető embernek. Elsőre a „székesfőváros és környéke területén létező összes önálló foglalkozással bíró egyének jegyzéke”-ben kezdtem kutakodni. Mosolyra fakasztott néhány régi foglalkozás, mint:  patkányvesztő,  pehelykereskedő,  nyerges,  nyelvmester,  monogrammgyártó, kaptafavágó,  gyarmatáru kereskedő,  bélkereskedő, és  bőrvanyoló.

Kíváncsian  keresgéltem, hogy vajon mely szakmákban dolgoztak nők,  (saját keresettel, önálló egzisztenciát teremtve maguknak) 120 évvel ezelőtt, de csak elvétve találtam néhányat: zongoratanárnő, cukrász, telefonosnő, kávémérő, fehérnemű- és vegytisztító, trafikos, himzőminta előnyomó. A kocsmáros, bérkocsis, szatócs, kifőzés és fűszerkereskedő szakmákban leginkább elhunyt férjük üzletét átvett özvegy hölgyekre bukkantam.

De találtam egy szakmát, ahol kizárólag csak nők szerepeltek a felsorolásban, és igen sokan voltak:  a szülésznők. Végül is ez egyáltalán nem meglepő. Abban az időben a nők otthon szültek a bábák (szülésznők) segítségével. Bár az évkönyv adatai szerint klinikák és kórodák (kórházak) is léteztek, sőt nőgyógyász orvosok is voltak, talán csak a kiváltságosok vették igénybe őket.

De vajon volt-e nő az orvosok között? Nekiálltam a mintegy 700-800 nevet és címet tartalmazó orvos jegyzéket áttanulmányozni, hátha találok köztük orvosnőket – de egyet se leltem. Némi kutatás árán rájöttem, hogy nem véletlenül. Az addig egyetlen magyar orvosnő egy évvel korábban kapta meg praxis engedélyét Budapesten, és  a jegyzékbe talán azért nem került még be.  Jóllehet orvosi diplomáját már 20 évvel korábban megszerezte a svájci Zürichben, ahol az orvosi egyetemet elvégezte, gyakorló orvosként nem engedélyezték a praktizálását itthon egészen 1897-ig.

Az előkelő származású Hugonnai Vilma majd két évtizedes küzdelme – melyet nemcsak magáért, hanem a nők oktatásban való egyenjogúsításáért  is folytatott, – 1895-ben hozott eredményt, amikor a korszellem nyomására végre hazánkban is engedélyezték, hogy a lányok is járhassanak gimnáziumba  és érettségit tegyenek. Ugyanebben az évben nyitották meg a magyar egyetemek is kapuikat a lányok előtt. Az első orvosnő, aki már Magyarországon szerezte meg az orvosi diplomát, dr. Steinberger Sarolta volt, akit 1900-ban avatták orvossá Budapesten.

Az út odáig igen küzdelmes volt. Meg kellett vívni a harcot a tudományos életben is egyeduralmukat féltő férfiakkal. 1899-ben dr. Pap Samu képviselő országgyűlési fel­szólalásában aggodalmának adott hangot a nőorvosok működésével kapcsolatban.  Pap töb­bek között azt mondta, hogy a nők, mint orvosok, fokozatosan elveszítik  nőiességüket és „definiálhatatlan lényekké” válnak. Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi mi­niszternél Hugonnai Vilma többször járt audiencián, hogy saját orvosi működését kérelmezze. Az egyik   alkalommal   a  miniszter ezt mondta: „A  nők  felforgatnák   az  államot,  ha  a  tudományos   téren   egyenjogúsítanánk  a  férfiakkal”. Hugonnai  Vilma erre így válaszolt:   „Micsoda alapokon  nyugodnék   az  az  állam, melyet egynehány  intelligens nő felforgathatna?  Szégyelném, ha ilyen államnak volnék  a gyermeke”.  „Hogy   tudományosság    több    zűrzavart   idézne  élő, mint a tudatlanság,  nem bizonyítja Schweiz, ahol először (1868-ban)  nyíltak  meg  az egyetemek nőhallgatók számára. Minél értelmesebbek a nők, annál  üdvösebb lesz   befolyásuk” – hangoztatta.

 

Eljátszottam a gondolattal, mit szólna szépemlékű Hugonnai Vilma, ha egy csoda folytán ma megjelenne, és azt látná, hogy a gimnáziumi iskolapadokban sokkal több lány ül, mint fiú, sőt az orvosi rendelők, kórházak és kutatóintézetek orvosai közt is legalább annyi a nő, mint a férfi.  Csodálkozna és örülne, hogy a nők a tudományos életben és az orvosi pályán is bizonyították rátermettségüket, egyenértékűségüket. Megcáfolva látná Pap Samu feltevését, hogy a tanult nők elvesztik nőiességüket, „definiálhatatlan lényekké” válnak. Örülne, hogy nem váltak valóra Trefort Ágoston aggályai, hogy az intelligens, tanult nők felforgatják az államot.

De a legjobban talán az imponálna neki, hogy a tanult nők befolyása mennyire megnőtt  a 120 évvel ezelőttihez képest. De még nem eléggé! Reméljük nem kell még 120 év, hogy a nők e téren is beérjék a férfiakat.

Cecilia

Ha szívesen olvastad ezt az írást, oszd meg másokkal is!

Ha megtetszett a blogunk, örülnénk, ha csatlakoznál  a Facebook közösségi oldalunkhoz, ahol naponta nagy élet van, megvitatjuk az élet apróbb-nagyobb örömeit és gondjait.

Csatlakozáshoz

katt ide!

Az egészségemből csak egy van!

Avagy, hogyan védem szelénnel az immunrendszeremet?

 ennyi-gyumolcsot-kellene-ennunk-naponta

Divat, vagy csak frázis az egészséges és tudatos életmód? Remélem nem az.

Bevallom nem divatból és nem is frázisokkal, én vigyázok az egészségemre. Féltem azt a tyúksz@rost, vagyis az életemet. Ha már itt van és kezemben tartom a sorsom, legalább úgy csináljam, hogy neki is és nekem is jó legyen. Mert én, mint igazi nő tudom, hogy az öregedés nem az élet vége, hanem az életem része.

Napjainkban egyre többet hallok arról, hogy vitaminokkal megelőzhetjük vagy legyőzhetjük a betegségeket. Egy idő után én is azt vettem észre, hogy akár akarom, akár nem drogériákban és ahol lehet, leveszem a polcról az étrend kiegészítőket és elolvasom, mi van ráírva.

 

szelen1

 

Így bukkantam rá a szelénre.

A bűvös szó az immunrendszer. Ez a dolog a szervezetünk láthatatlan része, nem fáj, nem láthatóak rajta a sérülések, a mély kráterek, foltok, mégis van, és ha nem vigyázunk rá, nem fog jól működni, és baj, nagy baj lehet belőle. Az immunrendszerünk nem megfelelő működése okozhatja a stresszt, a szívpanaszokat, a vércukorszint emelkedését és számos más betegséget.

Az influenzajárvány és a megfázások idején különösen fontos immunrendszerünk megerősítése. Kevesen tudják, hogy az immunrendszer egy egyszerű szelén kiegészítővel is erősíthető. A szelén hozzájárul a normális, jól működő immunrendszer működéséhez.

Mint megtudtam, a szelén antioxidáns, mely képes semlegesíteni a szervezetben található kémiailag instabil molekulákat. Ezeket a molekulákat szabad-gyököknek hívják, amelyek reakcióba lépnek a környező szövetekkel és sejtekkel, és károsítják azokat. Az antioxidánsok különböző vitaminok, ásványi anyagok melyek megtalálhatóak az étrendünkben is, de naponta nem vagyunk képesek táplálékkal ennyi vitamint enni.  Nekem  a könnyű vegyes étrend, az alma és naponta az egy szem szelén adja az energiatöbbletet.

 

1-kapszula

 

És még egy dolog, ami  számomra  nagyon fontos: ez az anyag támogatja a haj és a körmök normál állapotának fenntartását. Ez utóbbiakat már meg is tapasztaltam.

Ezért választottam én a szelént, mint immunerősítőt. Úgy gondolom számomra ez a legmegfelelőbb, amit az egészségemért tehetek. Nem kerül többe, mint a napi kávém ára.

Törődj magaddal, a testeddel és a lelkeddel, keresd a saját egészséges utadat! Kapj be naponta egy

Pharma Nord Bio-Szelénium 100+cink+vitaminok tablettát!

Nincs az egészség-megőrzésnél jobb befektetés!

Vica

 

Ha szívesen olvastad ezt az írást, oszd meg másokkal is!

Ha megtetszett a blogunk, örülnénk, ha csatlakoznál  a Facebook közösségi oldalunkhoz, ahol naponta nagy élet van, megvitatjuk az élet apróbb-nagyobb örömeit és gondjait.

Csatlakozáshoz

katt ide!

Te is parázol, ha orvoshoz kell menned?

10 tanács, hogyan készülj fel rá.

 

orvosi-2

 

Szánj több órát az orvosi vizsgálatra. Egy orvosnál, még ha van is időpontod, nem biztos, hogy várakozás nélkül megúszod. Ha felkészülsz arra, hogy akár több órát kell ott eltöltened, nem leszel frusztrált és ideges. Vigyél magaddal olvasnivalót és rágcsálni valót, amivel vigasztalódhatsz  várakozás közben.

 

Még otthon gondold át a bajaidat, tüneteidet, amivel az orvoshoz mész. Írj egy listát arról, amit el akarsz mondani. Ha többféle tüneted van, figyeld magad az orvosi vizit előtti napokban, és mérd, jegyezd fel az adatokat (pl. vérnyomás, láz, fájdalmak: mikor? hol?).

 

Ha van kórtörténete a panaszodnak, vidd magaddal a korábbi vizsgálatok eredményeit, zárójelentéseit (persze ne kilószámra, csak a legfontosabbakat).  Ezzel megspórolhatsz új vizsgálatokat és több információ áll az orvos rendelkezésére, hogy képet kapjon a panaszaidról.

 jo5

Tudd pontosan azoknak az orvosságoknak a nevét, amiket szedsz. Ha nem tudod fejből, írd fel magadnak otthon. Legyen kéznél a TAJ kártyád. Ha kérdezik, tudd, hogy mire vagy allergiás.

 

Gyakran megkérdezik, hogy milyen korábbi betegségeid, műtétjeid voltak, sőt azt is, hogy a családban milyen komolyabb betegségek fordultak elő. Ha nem tudod,  kérdezd meg a családtagoktól a rájuk vonatkozó dolgokat.

 

Nézzél ki jól, ha orvoshoz mész! Legyen rendben a hajad és a körmöd, vegyél fel egy jó ruhát, (amit könnyű levetni, ha a vizsgálat megkívánja). Tegyél jó benyomást, a megjelenésed sok mindent elárul rólad és befolyásolja a hozzád való viszonyulást.

 

Kérdezzél! Jogod van megtudni, hogy a vizsgálat során az orvos mit állapított meg. Ha nem világos, amit mond, tegyél fel kérdéseket, sőt akár le is jegyezheted a hallottakat (az ember feje nem káptalan). Ne szégyelld elkérni a vizsgálat megállapításait (lelet, ambuláns lap)  papíron kinyomtatva. Ehhez is jogod van.

 orvosi3

Legyél  udvarias és együttműködő, határozott, de ne erőszakos, közlékeny, de ne szószátyár. Próbáld az orvost és az asszisztensét megnyerni magadnak. Ők a kor előrehaladtával egyre fontosabb szereplői lesznek az életednek. Nemcsak hálapénzzel, hanem mosollyal, dicsérettel is kifejezheted az elégedettségedet.

 

A leleteket, beutalót, vizsgálati eredményt, receptet  tárold otthon rendezetten, jól visszakereshetően.  Írd fel magadnak, miket mondott az orvos, milyen gyógyszert írt fel. Később hasznos lehet, ha vissza tudod keresni.

 

A vizsgálatot követően írd be a naptáradba, hogy mikor kell legközelebb menned, vagy milyen vizsgálatok várnak rád. Az is hasznos lehet, ha felírod, hogy egy új gyógyszer hogyan hatott.

 

Orvoshoz senki sem jár szívesen, sőt sokan vagyunk, akiket szorongással tölt el egy orvosi vizsgálat. Megfelelő felkészüléssel és tudatossággal csökkenteni lehet a ránk váró “megpróbáltatásokat”. 

Cecilia

 

 

 

Ha szívesen olvastad ezt az írást, oszd meg másokkal is!

Ha megtetszett a blogunk, örülnénk, ha csatlakoznál  a Facebook közösségi oldalunkhoz, ahol naponta nagy élet van, megvitatjuk az élet apróbb-nagyobb örömeit és gondjait.

Csatlakozáshoz

katt ide!

Te mit teszel az egészségedért?

Én edzőterembe járok és étrend kiegészítőket szedek.

 

gym-room-1181820_960_720

Amióta nyugdíjas vagyok és több az időm, na meg az egészségi gondjaim is megszaporodtak, többet törődők a fizikai állapotommal. Nejemmel ellentétben például én azonnal megyek az orvoshoz, ha valami problémát észlelek (ő inkább halogatja és megvárja, hátha a baj elmúlik ). 

De leginkább arra törekszem, hogy megelőzzem a bajokat, ezért rendszeresen mozgok. A  lányoméktól kapott szobabiciklin másnaponta tekerek 20 percet, és edzőterembe is járok hetente kétszer. Az étkezésemet is igyekszem visszafogni egy kicsit, de ez megy a legnehezebben, mert szeretek jókat enni. És még egy dolog, ami szerintem sokat jelent: elkezdtem étrend kiegészítőket szedni (az orvosságok mellett). Szeretem böngészni a patikában kapott  tájékoztató magazinokat, sőt van egy „vitamin bolt”, ahol rendszeresen vásárlom a táplálékkiegészítőket és ahonnan interneten kapom az információkat az új készítményekről.

Legutóbb  a Bio-Quinone Q10 Super 30 mg-os kapszulát kezdtem el szedni a csomagoláson található napi 1 kapszula bevételével, mert szívritmus problémáim vannak és ezt ajánlották a szívizom fokozott energia ellátására.  „ Az emberi test minden sejtje egy kis erőmű, mely energiát termel azért, hogy üzemanyaggal lássa el a sejteket. Bizonyos sejteknek nagyobb szükségük van az energiára, mint másoknak. Például a szívizom szöveteinek rengeteg energiára van szüksége a ritmikus mozgáshoz” – olvastam a készítményről  szóló magazinban.

q10

Az első 7-10 napban semmilyen változást, vagy hatást nem éreztem. Tekintve, hogy naponta több alkalommal is mérek vérnyomást, és a vérnyomásmérőm kijelzi a ritmus hibákat, extraszisztoléket, így 10 nap után már volt összehasonlítási alapom. A vérnyomásom kevésbé ugrált (esténként néha a napközbeni 120-130-ról 145-150-re is felment) és a ritmushibák kezdtek elmaradni. Korábban 10 mérésből 5-6 alkalommal volt ritmushiba, amit kijelzett a vérnyomásmérő, ez 15 nap szedés után lecsökkent 1-3-ra, majd a huszonötödik nap után 3-5 nap mérései közben szinte nem is volt ritmushiba. A korábbi, néha előforduló esténkénti kiugrós 140-150-es vérnyomás értékek is elmaradtak, 130-135 fölé nem ment az esti mérésekkor a vérnyomás.

Mivel heti 2-3 alkalommal edzőterembe járok, pulzus ellenőrzéssel, s ott az edzés alatti pulzusszám (edzésidő közbeiktatott pihenőkkel kb. 65-75 perc) 100 és 143 között mozog. A terhelést jól bírom, (bár ez igaz a szedést megelőző időszakra is), viszont az edzés követően két-három órával is a pulzusszám eléri a 90-et percenként, s csak lassan megy le a szokásos 60-70-re.

Összefoglalva: a  Q10 kapszula szedése 15 nap után kezdett hatást mutatni. Ez leginkább a 25. nap után indult meg és a ritmushibák jelentős csökkenését tapasztaltam, valamint csökkent a vérnyomás ingadozás, az esti néha előforduló kiugró vérnyomás értékek is.

A fentebb írtak tapasztalati tények, hogy ebben a Q10 kapszulának mennyi a szerepe, azt teljes biztonsággal megmondani nem tudom, de leginkább ennek a készítménynek tulajdonítom a kedvező változást.

Azt mondják, hogy a férfiak kevésbé törődnek az egészségükkel, mint a nők. Az én példám nem ezt bizonyítja. Arra buzdítom férfitársaimat is, hogy törődjenek többet az egészségükkel, figyeljenek oda magukra, hogy a nyugdíjas évek is aktivitásban teljenek és  élvezhetőek legyenek.

 

Papa Stefano

 

Ha szívesen olvastad ezt az írást, oszd meg másokkal is!

Ha megtetszett a blogunk, örülnénk, ha csatlakoznál  a Facebook közösségi oldalunkhoz, ahol naponta nagy élet van, megvitatjuk az élet apróbb-nagyobb örömeit és gondjait.

Csatlakozáshoz

katt ide!

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!