Régiségeknek

Egy 90 éves blogger a hosszú élet titkáról

Ha a lélek jól érzi magát, az kihat a testre is!

 

Rose, Londonban élő bloggerünk,  életmód posztok szerzője, 90 éves. A nyáron meglátogattam Londonban és kifaggattam arról, hogyan él, mi a hosszú és jó életének titka.

A tanácsok, amelyeket” Élvezzük az életet 120 évig” című összegyűjtött írásaidban ajánlsz, megszívlelendők. Örömmel látom, hogy 90 évesen egészséges, vidám és csinos vagy. Hogyan élsz? Milyen tanácsaid vannak az olvasóknak, akik hosszú és jó életre vágynak?

Kezdem az étkezéssel. Keveset eszem. Nem szabad megterhelni a szervezetet. 18 éves korom óta nem eszek húst, így állati zsiradékot sem. Délben eszek sokat, este 6 kor vacsorázok egy pirítóst és vizes-tejes kakaót. Este 9-kor eszek egy kis édességet. Nem szabad lefekvés előtt sokat enni, mert amikor lenyugszol, már lelassul az emésztés. Délben kell sokat enni, amikor mozogsz. Nem jó  egyszerre fogyasztani az édességet a fő ételekkel, hanem csak külön-külön. Ennek oka az, hogy a gyomor más savat termel a föételek emésztésénél és az édességnél, a kétféle sav ne találkozzon, mert megtámadják a gyomrot.   Még egy fontos dolog: este nem iszok teát, mert abban  koffein van, és attól sokáig éber maradnék. Egy -két órával lefekvés előtt, és reggel  gyümölcsöt eszek,  a rendszeres anyagcsere miatt.  Nem szedek semmilyen gyógyszert, csak a szívemre.

Látom, hogy szinte állandó mozgásban vagy. Ez tudatos?

Nem szabad napi 12 órát ülni, mert csak  mozgással lehet az izmok erejét fenntartani. Akkor érzem jól magam, ha mozgásban vagyok. Ha tévét nézek,  és hirdetés van, rögtön felpattanok, kimegyek a konyhába, csinálok ott valamit. A számítógépnél sem ülök huzamosabb ideig. Szeretek tornagyakorlatokat csinálni. (Ahogy a fotelben ül, miközben beszélgetünk, mutatja is, milyen lábemelő, térdhajlító gyakorlatokat lehet végzeni  ülés közben).  Régebben jártam thai-chi foglalkozásokra is. Sokat sétálok, de ha rossz az idő, házon belül lépcsőzők.

Milyen munkával töltötted az életed?

Az az elvem, hogy embernek mindig élveznie kell, amit csinál, és ha nem, változtatni kell rajta, ehhez soha nincs túl késő.  Fiatal koromban titkárnő voltam, azt kellett csinálnom, amit a főnököm diktált. Vágytam valami önálló munkára. Elvégeztem egy tanfolyamot és a szociális szférában kezdtem dolgozni, emberekkel foglalkoztam. Nehéz eseteim voltak. Például olyan lányokon, nőkön segíteni, akiknek nem kívánt terhességük volt. Végül egy házasságközvetítő irodának lettem a vezetője. Ezt nagyon szerettem csinálni, nagyon sikeres is voltam. De aztán jött a komputer és már nem volt szükség a mi szolgáltatásunkra.

 

Hogyan alakult a családi életed?

Két férjet veszítettem el, lányom és unokáim a tengerentúlon élnek, évente néhányszor találkozunk. De nem szabad idős korban sem egyedül maradni, elmagányosodni! Az idős embernek is szüksége van társas életre. Van egy barátom, akivel egy utazás során ismerkedtem meg. Együtt töltjük a hétvégéket, szeretünk együtt főzni, együtt utazgatni. Ő  elfogad olyannak,  amilyen vagyok. -Hogy van az én kicsi barátnőm? – kérdezi, minden nap, amikor felhív telefonon. Azt mondja, hogy színt és  életet viszek a napjaiba.

 

Mivel telnek a napjaid?

Idős korban is nagyon aktiv életet kell élni, sok mindennel kell foglalkozni, hogy a lélek jól érezze  magát, mert  az kihat a testre is. Akinek nem volt korábban, idős korára ki kell fejleszteni néhány hobbit.  Ez nálam az írás és a számítógép használatának megtanulása. Tagja vagyok egy könyvklubnak, és egy író klubnak. Szeretek főzni, hetente egyszer embereket hívok meg vacsorára. Jól esik szépen megteríteni és embereket etetni. Közben beszélgetünk és van egy jó esténk. És persze én is meg vagyok hívva  családokhoz. Barátaimmal szeretünk  kőrömizni is. Azért nincs komoly bajom, mert nagyon elfoglalom magam. Könnyen barátkozom. Persze idős korban az ember sajnos elveszíti a barátait, és meg kell próbálni valahogy pótolni őket.  Vannak szervezetek, amelyek öregekkel foglalkoznak. Bejelentkeztem egy ilyen egyesülethez, és jár ki hozzám egy fiatal önkéntes lány, akivel jól elbeszélgetünk.  

Hogyan tudod megőrizni  a kíváncsiságodat, nyitottságadat?

Mindig valami újba kell belefogni. Most spanyolul tanulok. Rengeteget olvasok, főként este, az ágyban.  Egy hét alatt kiolvasok egy könyvet. Egy barátnőmmel cserélgetjük az olvasnivalókat, és van egy jótékonysági bolt, ahol 1 fontért lehet könyveket „turkálni”. (A szobájában szerte-széjjel, mindenütt könyvek, újságok hevernek). Most olvastam David Lodge Deaf Sentence című könyvét. Annyira hasonló az élete, mint az enyém,  magamra ismertem.

Van hallókészülékem, de színházba, moziba már nem járok, mert azt nem hallom. A televíziót szívesen nézem, főként a jó krimiket, és a híreket, mert nagyon érdekel a politika, amin jól felizgatom magamat. 90 évesen még mindenem működik, az emlékezőtehetségem is jó, csak a nevekkel van bajom. A szemem is jó, kocsit is vezetek. (Tanúsíthatom, autójában utazva együtt kirándultunk  egy gyönyörű parkba).

 

 

Mesélj  a nyugdíjas házról, ahol laksz!

Ebben a házban csak 60 év felettiek vehetnek lakást. A lakás örökölhető. A házat egy házépítő egyesülés hozta létre több évtizeddel ezelőtt. 150 ilyen ház van Anglia szerte.  Ez a szervezet gondoskodik az ingatlan jó színvonalon való fenntartásáról. Szinte mindenki egy nagyobb ingatlanból költözött ide. Nekem a fenntartási költségek a negyedét teszik ki, mint a korábbi otthonomban. A lakást mindenki a saját bútoraival rendezi be és úgy él benne, ahogy jónak látja.  Azért előnyös, mert vészhelyzetben segítséget lehet kérni. A lakás minden helysége el van látva vészjelzővel. A gondnok minden reggel körbetelefonálja a lakókat és megkérdezi, tud-e valamiben segíteni.

Oldja –e a magányt, ha az ember egy ilyen házban lakik?

Feltétlenül. A lakókból bizottság alakult, akik öntevékenyen rendszeres összejöveteleket rendeznek, teapartikat, ahol kártyázunk, megtartjuk a születésnapokat, és az ünnepeket. Ha valaki megbetegszik, segítjük és meglátogatjuk egymást. Van egy szép, nagy társalgó egy konyhával.  Érdekes előadások és közös torna is van. Több lakóval összebarátkoztam, akikkel közös programokat bonyolítunk házon kívül is.

 

Milyen szolgáltatások vannak a házban?

Van egy mosoda, mosó- és szárítógépekkel, hetente egyszer jön egy fodrász, manikűrös, pedikűrös és masszőr. A gondnok különböző ügyintézésekben tud segíteni. Orvos, ápolónő nincs, ezt mindenkinek magának kell megoldania. Csak vészhelyzetben hívnak segítséget. Sajnos vendéglátóipari egység sincs. Az étkezést mindenki úgy bonyolítja, ahogy jónak látja. A ház takarítása, a kert fenntartása központilag történik, (de a lakás nem) természetesen fenntartási költségek ellenében. Teljes biztonságban érezzük itt magunkat, a gondnok is a házban lakik.

 

Hédi lakása színes, élénk, érdekes, mint ő maga. Tele van fényképekkel és élete különböző korszakaiból való apróbb tárgyakkal. A nagy étkezőasztal mindig megterítve, készen a vendégfogadásra és vendéglátásra. Az orvos eltanácsolta a hosszú repülőutaktól, de Budapest közel van.  Remélem hamarosan viszontlátom őt és párját Budapesten.  Temperamentuma, életkedve, energiája mindig felvillanyoz.

 

Cecilia

Ha szívesen olvastad ezt az írást, oszd meg másokkal is!

Ha megtetszett a blogunk, örülnénk, ha csatlakoznál  a Facebook közösségi oldalunkhoz, ahol naponta nagy élet van, megvitatjuk az élet apróbb-nagyobb örömeit és gondjait.

Csatlakozáshoz

katt ide!

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. Fodor Anna says:

    Kedves Rose,bölcs, vidám gondolataidat öröm volt olvasni. Életfelfogásoddal, módszereiddel egyetértek és próbálom a gyakorlatban is követni, mert mindezt a tapasztalataid is igazolják. Remekül nézel ki!!! Különösen a tekinteted tetszik, ami a társadra, barátaidra is hatással lehet. Megerősítettél abban a felfogásomban is, hogy nem szabad a bánatba, elmagányosodásba belekérgesedni és bezárkózni. Kíváncsian szét kell nézni és új feladatokat találni, lehetőséget keresni ara, hogy tartalmasan és szépen éljünk. Hogy minden napra jusson értelmes munka és feladat, hogy megtaláljuk mindenben az egyensúlyt, hogy észrevegyük: miben lehetnénk családtagjaink és mások segítségére. Az önzetlen segítségnyujtás, a szívesen adott “jó” elsősorban minket tesz boldoggá, így lesz teljes és harmonikus az életünk – idősen is. További jó egészséget és minden jót kívánok: Anna


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!