Régiségeknek

Reggelente elkísértem a tehenet a legelőre

 

Így éltünk vidéken, gyerekkoromban

 2.rész

 

Január és február

 

Csendes téli időket, nyugalmas napokat éltünk. Havazás idején kihagyhatatlan volt a szánkózás, amelynek – sík vidéken – egyetlen lehetősége Kalocsán az Érsekkertben lévő domboldal volt. Ha befagyott a Vajas csatorna, akkor irány a korcsolyázás és a jéghokizás (ez utóbbi természetesen a part menti fákból letört görbe ágakkal – mint hokiütőkkel – történt). Korongként egy agyaggal megtömött cipő bokszos doboz szolgált. Egy alkalommal volt is „szerencsém” beszakadni a jég alá. A korcsolya hegye is alig érte el a meder alját (nyakig elmerültem a jeges vízbe), de a hoki-botokkal kihúztak az erősebb jégre. Azonnal haza is battyogtam vizes lábnyomokat hagyva magam után. Olyan hideg volt a teljesen átázott ruha rajtam, hogy csak azt éreztem, hogy csíp.

 

Március

A ház körüli kert felásása, gereblyézése és a növények elültetésének, valamint a fák metszésének ideje volt. Apám ilyenkor fejtette le a bort másodszor a pincében.

 

Április

Általában a húsvéti előkészületek és a húsvéti ünnepek jegyében telt a hónap. Végre meg lehetett vágni a rég áhított sonkát, amelynek egy jó nagy darabját meg is főzték a nagyszombati vacsora számára. Azt hiszem mai napig is igaz az a sejtésem, hogy a húsvét ünnepét követő hétvégén legalább a fél ország sonkás tésztát ebédelt, ami ilyentájt különlegesen finomra sikeredik.

 

szappanfőzés

Május

Kiszépült az idő, és már a szabadban is lehetett (és kellett is) több mindent végezni. Ilyenkor került sor a disznóvágásból megmaradt, és már nem fogyasztható egyéb – erre a célra gyűjtögetett – zsiradékokból a szappanfőzésre. A felszerelés azonos volt a már említett szilvalekvár főzés kellékeivel, de ez nem réz, hanem vas üstben történt. Ehhez előzetesen lúgkövet is be kellett szerezni. Ezt Szüleim teljesen titkos helyre elrejtve tárolták egészen az üstbe helyezésig, mert gyerek nem nyúlhatott hozzá. Ez is egész napos foglalatosság volt. A még meleg és híg szappant azután, hogy kevergetés közben homogénné főtt, magas falú, textil anyaggal bélelt tepsikbe öntötték, majd ha kihűlt és megkeményedett, hajlított bot két végére kötött (ez által kifeszített) acél dróttal (húrral) vágták méretre. A következő hónapban esedékes nagymosások elengedhetetlen kelléke lett így a „házi szappan”. Később már a boltokban is megjelent „szelídített változata” Flóra szappan néven.

 

Nagymosás – Kép forrása: Fortepan

 

Június

Első fele a nagymosás és a nagytakarítás, na meg az iskolai „vizsgák” és tanév záró ünnepségek jegyében telt el. Ezt azonnal követte a szőlő kacsozása és kötözése, ami elég fárasztó és derekat igénybe vevő munka volt. „Pihenésképpen” a meggyfa termését is le kellett szedni, valamint kosarakban hazacipelni. Nem volt egyszerű, mert a szőlő a gyümölcsfákkal Kiskőrösön volt, a vasútállomástól vagy 3 km távolságban, mi pedig Kalocsán laktunk a vasútállomástól „csak” 2 km távolságban (mert hogy a vasutas és a szőlő valamiféle szimbiózisban vannak – Moldova György is megírta). Apámnak ekkortájt rendszeres tennivalója volt a szőlő permetezése rézgálicos és meszes oldattal a peronoszpóra ellen. Minden eső után – ami ebben a hónapban igencsak gyakori volt – permetezni kellett.

 

 

Július

Nekünk gyerekeknek kezdetét vette az abszolút vakáció, na nem otthon, hanem kedves rokonaink Kecel közeli (Polgárdi) tanyáján. Itt minden reggel el lehetett kísérni Zsuzsit, a tehenet, a legelőre, majd estefelé érte menni és haza kísérni, bár erre az utóbbira nem tudom, hogy volt-e szükség, mert Zsuzsi jobban ismerte a hazafelé vezető utat, mint magam két erdőn keresztül is. Napközben a barackosban telt az élet, szedtük a sárgabarackot ládákba és osztályoztuk. A puhábbak mentek egy fa kádba cefrének, amelyből később barack pálinka készült. Este, vacsora után a sötétben (mert, hogy villanyvilágítás nem volt csak petróleumlámpa) semmi sem zavarta a csillagok bámulását.

 

Pálinkafőzés

Odahaza ekkorra esett a nagymosások és nagytakarítások tennivalója, na meg a frissen szedett gyümölcsök befőzése. Az almát és a körtét később – már augusztus végén – az őszi barackot is meghámozva és kimagozva egy nagy rostára tették (egy rétegben), és kint a gangon a rosta alatt meggyújtottak egy kénlapot. Ennek füstje felfelé szállva szépen átjárta a rostára terített gyümölcs szeleteket, amelyeket ezek után befőttes üvegbe raktak és meleg cukros sziruppal leöntöttek. A celofánnal lezárt üvegek mehettek a már említett száraz duntsztba, majd a kamrában a stelázson várták küldetésük beteljesülését, ami igen csak a téli hónapokban volt esedékes.

 

 

Augusztus

A kerti munka és a száraz tészta valamint a tarhonya készítés jegyében zajlott. Ilyenkor még szép meleg, napos idők voltak, és a már sokat emlegetett gangon a konyhaasztal megnagyobbításával (kihúzásával) elegendő hely lett a tarhonya és a száraz tészta készítéséhez. A napsugár pedig még segítette is az előbbiek gyors kiszáradását. Minden bizonnyal az időpont megválasztásában az is közrejátszott, hogy – bár voltak tyúkjaink – a piacon ekkortájt volt a legolcsóbb a tojás, ami a tésztakészítés elengedhetetlen hozzávalója. Augusztus 20-a után mindig (a mai napig is így van) megváltozik, hűvösre fordul az időjárás, figyelmeztetve a gyerekeket, hogy vége a szünidőnek, és nemsokára kezdődik az iskola.

Itt olvasható az írás első része.

János

 

 

Ha szívesen olvastad ezt az írást, oszd meg másokkal is!

Ha megtetszett a blogunk, örülnénk, ha csatlakoznál  a Facebook közösségi oldalunkhoz, ahol naponta nagy élet van, megvitatjuk az élet apróbb-nagyobb örömeit és gondjait.

Csatlakozáshoz

katt ide!

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!