Régiségeknek

Tíz dolog, amiben mi, hatvanévesek, mások vagyunk, mint anyáink voltak

barátnők5

Először is: Mi, a háború után született idősek, beleszólunk a világ dolgaiba, nem akarunk szép csendben, észrevétlenül megöregedni. Mi hallatni akarjuk a hangunkat, internetezünk,  facebookozunk és blogolunk, ott vagyunk a rádiós és televíziós betelefonálós műsorokban, és mondjuk a magunkét. Sőt, ott vagyunk még a tüntetéseken is.

Másodszor is: Mi, mai hatvanon túliak, örömteli időskort szeretnénk, élvezni akarjuk az életet. A háborút is átélt,  szeretett anyáinkhoz képest könnyebb volt az ifjúságunk. Arra törekszünk, hogy életünk utolsó évtizedeiben is hasznosak és tevékenyek maradjunk.

Harmadszor is: Nem gondoljuk, hogy mert öregek vagyunk, nekünk nem jár szórakozás, kultúra, utazás. Mi, mostani hatvanasok, nemcsak a mozikban, és a színházakban vagyunk ott, de jelen vagyunk mindenféle előadáson, múzeumlátogatáson, (lihegve és olykor bicegve) a városnéző sétákon, virág- és kutyakiállításon, bevásárlóközpontokban és strandokon, azaz mindenütt, ahol nyüzsögni lehet.

barátnők 7

Negyedszer is: Mi, fiatal idősek, nem gubózunk be, hanem útra kelünk, tömegközlekedve a városokban, autót vezetve és vonatra, repülőre szállva vidéken és külföldön. Sokan vagyunk, akik még új tájakra kíváncsiak, új felfedezéseket akarunk tenni idős korunk ellenére is.

Ötödször is: Mi, mai hatvanévesek, szeretünk új dolgokat tanulni, mert minden érdekel bennünket. Ötven éve, hogy iskolába jártunk, de most tanfolyamon nyelveket tanulunk, szavakat biflázunk, idősakadémiai előadáson szorgalmasan körmölünk. Elsajátítottuk a számítógép, az okostelefon, a video, és egyéb modern kütyük használatát. Nem gondoljuk azt, hogy ebben a korban az ember már csak felejt és leépülőben van.

Hatodszor is: Mi, hatvanon túl sem akarunk generálozásra szoruló öreg tyúkoknak kinézni, mert tudjuk, ha karbantartjuk a testünket, ha teszünk azért, hogy fittek legyünk, még nyolcvanévesen is jó kondiban maradhatunk. Nem vagyunk restek konditerembe járni, zumbázni, jógázni, egészségesen táplálkozni és csinosan öltözködni.

Hetedszer is: Mi, mai hatvanas nők, képesek vagyunk új életet kezdeni a hatodik X után is. Ha egyedül maradunk, partnert keresünk és találunk, interneten ismerkedünk, társas összejövetelekre járunk, és egy új kapcsolat kedvéért várost, vagy életformát is változtatunk.

barátnők 6

Nyolcadszor is: Mi, fiatal idősek, gyerekeinkkel, unokáinkkal sokszor Skype-on és e-mailen tartjuk a kapcsolatot, ha messzire szakadnak tőlünk, és ha kell vonatra, repülőre pattanunk, hogy láthassuk őket. Mi, mai nagyszülők, magunk is sokat jártunk iskolába, és a médiának hála sokkal többet tudunk a világról, mint szüleink tudtak.

Kilencedszer is: Mi, mai hatvanas nők, akik végigdolgoztuk az életünket, hozzászoktunk, hogy saját jövedelmünk van, hogy függetlenek vagyunk. Ha az élet úgy hozza, hogy öregségünkre magunkra maradunk, megállunk a magunk lábán is.

Tizedszer is: Mi, mai hatvanasak, tevékeny és élvezhető időskort szeretnénk. Küzdünk a sztereotípiák ellen, melyek szerint az öregség rossz és félelmetes életkor, amikor csak betegség és magány vár az emberre. Mi, a háború után született idős nemzedék, meg akarjuk változtatni az időskorról alkotott képet. Példával akarunk szolgálni gyerekeinknek és unokáinknak, hogy ne féljenek megöregedni.

Cecilia

 

 

Ha szívesen olvastad ezt az írást, oszd meg másokkal is!

Ha megtetszett a blogunk, örülnénk, ha csatlakoznál  a Facebook közösségi oldalunkhoz, ahol naponta nagy élet van, megvitatjuk az élet apróbb-nagyobb örömeit és gondjait.

Csatlakozáshoz

katt ide!

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. Kedves Gizella!

    Boldogan befogadunk, nincsenek szoros életkori határok, inkább a gondolkodásmód és az életmód hasonlósága számít! 🙂 A facebook csoportunkban naponta találkozhatsz velünk:-)

    Üdv,

    Cecilia

  2. Gizella Monori says: (előzmény @Cecilia)

    Nagyon szimpatikus amiket itt olvastam Kérdésem:befogadtok-e noha 60+15 vagyok és a háború alatt születtem.Használom és részben ismerem a modern “kütyüket”/a magam és gyerekeim unokáim segítségével tanultam és tanulok bele/
    sok ablakom van még nyitva a világra, noha néhányat már be kellett zárnom,de helyettük nyitottam másokat mint pl.most ezt itt.

  3. Cecilia says:

    Kedves seniorblog!Egyetértek a felvetésével. A blogunk – és konkrétan ez az írás is – egyik sikeres eszköze annak, hogy mi nyugdíjasok hallassuk a hangunkat és növeljük érdekérvényesítő képességünket. Ennek a következménye lesz, hogy a vállalkozók, ahogy írja – rástartolnak erre a korosztályra. 🙂

  4. Kedves Katalin, egyetértek a hozzászólásával. Létszámát tekintve is jelentős réteget alkot a 60 éven túliak csoportja, tehát fontos társadalmi tényező. A létszámon túl azonban figyelemre méltó a korosztály egyre növekvő aktivitása, önérvényesítő képessége, határozott élni akarása, az élmények/élvezetek igénylése. Számomra is érthetetlen, hogy ma, amikor mindent a profit és az azt szolgáló marketingeszközök irányítanak, a vállalkozók hogy-hogy nem startoltak még rá erre a korosztályra. …. Toló Ila felvetése a felelősségvállalásról szerintem nem itt keresendő, hiszen a ma nyugdíjasai megdolgoztak a nyugdíjaikért, a jövő nyugdíjasainak ellátását az akkori aktív keresőkön kell majd számonkérni (legalábbis a mai nyugdíjrendszer szerint).

  5. Helmeci Vica says:

    Rebben, minden benne van! Én semmit nem tudnék hozzátenni! Ez tényleg a mi világunk. Köszi Cecília!

  6. Toló Ila says: (előzmény @Cecilia)

    Éppen fordítva gondolom Cecília. Felelősség ügyben az egész korosztály érintve van – de személyesen te egyedül, vagy akárki más természetesen nem okolható.

    btw=by the way, vagyis ‘egyébként’ angolul

  7. Kedves Katalin! Én is úgy érzékelem, hogy nem kap kellő figyelmet ez a növekvő létszámú korosztály. Legfeljebb azt halljuk, hogy milyen nagy gond lesz, ha egyre többeket egyre kevesebbnek kell eltartaniuk – ami igaz is. De arról kevés a gondolkodás, hogy hogyan élje hasznosan, egészségesen és örömmel az életét ez a korosztály. Egyetértek veled, hogy mint vásárlói célcsoport sem fedeztek fel bennünket. Igaz ugyan, hogy szegényebbek vagyunk, mint fejlett országbeli kortársaink, de sok kicsi sokra megy – mondhatnánk. Reméljük, hogy előbb-utóbb változás lesz e téren és “észrevesznek” bennünket is.

  8. Bohnné Keleti Katalin says: (előzmény @Cecilia)

    Igen, kb. 3 millió a nyugdíjas, az arányuk egyre nő, mivel a fiatalok elmennek – egy részük – és az idősebbek tovább élnek. De arra akartam utalni, hogy ez most nem hazai, hanem egész Európában jelentkező helyzet, amelyre egyébként a társadalmak nincsenek felkészülve. Mindenesetre érdekes, hogy más országokban már a gyártók/szolgáltatók kiemelt, nagy vásárlóerővel rendelkező célcsoportként kezelik az 50+ (50-75 év közöttieket) fogyasztót, nálunk ennek egyelőre nyoma sincs.

  9. Kedves Ila!

    Jó a felvetésed, hidd el mi is azt szeretnénk, hogy az utánunk következő nemzedékeknek is legyen nyugdíjuk. Ha mi sírnánk-rínánk, az nem tudom, hogy mennyivel lenne jobb. Felelősség ügyben nem hiszem, hogy a mi korosztályunk érintve lenne úgy egészében. Btw – ez mit jelent?

  10. Kedves Katalin!

    Örülök, hogy tetszett. Úgy tudom, 3 millióan vagyunk nyugdíjasok, a teljes lakosság majdnem egyharmada.

  11. Toló Ila says:

    Ti hatvanasok még kaptok nyugdíjat, úgyhogy aki nem nyomorog, valóban élvezheti az életet. Megértem a rettentő büszke érzést.

    Btw minden, ami utánatok jön, tőletek nem független, úgyhogy a büszkeség mellett a felelősség is jó bejegyzéstéma lehetne.

  12. Bohnné Keleti Katalin says:

    Remek összeállítás! Még hosszan lehetne sorolni a dolgokat, de a legfőbbeket közli. Van egy nagyon fontos lényeg: Mi – régiségek- gratulálok az elnevezéshez! – vagyunk ám a legtöbben! És ahogy ma európa kinéz, ez még soká így is marad, úgyhogy jogosan vannak igényeink.

  13. Cecilia says:

    Kedves Annaróza!

    Nagyon jól látod a dolgokat.Az összevetés természetesen nem Anyáink kárára történik, hiszen mindannyian tudjuk, milyen sok mindenben kevesebb volt a lehetőségük, mint nekünk. Inkább arról szól a történet, hogy felismerjük és éljünk a mi lehetőségeinkkel.

  14. Annaróza says:

    Kedves Cecília! Nagyon jó ez az összevetés. A fejlődés megállíthatatlan. Úgy látom, hogy a vágtató technikai fejlődés szinte motorja a korosztályunk szellemi frissességének. Mennyivel több inger és lehetőség kínálkozik számunkra, mint édesanyáink részére. A több lehetőség kiaknázására jobb fizikumra is szükség van, ezért mindent megteszünk annak szintentartására. Itt van pl. az utazás! Édesanyám egyszer volt hosszabb tengerparti nyaraláson, amikor elvittük. Mi pedig nem győzünk válogatni az utazási irodák kínálata közül, csupán a pénztárcánk szab határt. Az igényünk is nagyobb a tágabb környezetünk megismerésére.Fiatalosabb öltözködésünkkel is élniakarásunkat demonstráljuk, meg a tükörbe is szívesebben nézünk.Az elkövetkező generációk remélhetőleg ebben a pozitív szellemben fognak túlszárnyalni bennünket.Akármennyire is haladunk a korral, néha mégis felsóhajtunk: “ez nem a mi világunk.”


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!